Újjáéledhet egy lepusztult városrész az atlétikai stadionnak köszönhetően

Gyulai Miklós, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke és Gyulai Márton, a vb-pályázat ügyvezető igazgatója a terveket ismertetve elmondta, a tervezett helyszín, a Csepeli-sziget északi részén a Duna-part jelenleg nem elérhető a lakosok részére. Egy volt gyárterületről van szó, ahol szennyezett anyag kerül a folyóba, és szemétlerakónak használják.

Karácsony Gergely főpolgármester fő célként határozta meg, hogy a Budapesten megvalósuló új beruházások növeljék a zöld területet, legyenek fenntarthatóak és a közösség számára is elérhetőek. A tervezett atlétikai centrum mindhárom feltételnek eleget tesz - mondta Gyulai Miklós. Jelezte, megválasztása másnapján levelet írtak Budapest új főpolgármesterének, időpontot kérve, hogy ismertethessék az elképzeléseket - választ még nem kaptak.

Gyulai Márton hangsúlyozta, a világbajnokság után visszabontanák a lelátók egy részét, a felső karéjra 95 fa kihelyezését tervezik, ide többek között görkorcsolya pálya és egy közösségi rekortán kerülhet. A Duna-part rendezésével nyolc hektár zöld terület jöhet létre.

A vb várható hatásáról kiemelte, hogy egy felmérés szerint a 2017-es londoni világbajnokság gazdasági haszna átszámítva 60 milliárd forint volt és a résztvevők 81 százaléka két éven belül újra visszatért az angol fővárosba. Idézte Sebastian Coe-t, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnökét, aki szerint két világsportág van, ebből az egyik egyéni, az atlétika. Az idei dohai világbajnokságon 210 ország versenyzői indultak és egymilliárd tv-nézőt vonzott.

Gyulai Miklós hozzátette, az atlétika az ötödik legsikeresebb sportág Magyarországon, az igazolt sportolók száma az elmúlt években többszörösére emelkedett, a diákolimpia atlétikai versenyein pedig több mint 120 ezer gyerek vesz részt, miközben a sportágnak nincs otthona. Felhívta a figyelmet, hogy ha Budapest nem rendezheti meg a 2023-as vb-t, akkor több milliárd forintos kártérítést kellene fizetni, és a visszalépés akár több évre visszavetné a sportágat.

Karácsony Gergely csütörtökön, miután részt vett a kormányülésen, a Csepel-szigeti atlétikai stadion építéséről és az atlétikai világbajnokságról közölte: azt kérte a kormánytól, hogy a fővárosi önkormányzat részletesebben tudjon tájékozódni a beruházásokról és a kabinet várja meg a közgyűlés november végi ülését. Hozzátette, alaphozzáállásuk nem támogató, de egy ilyen fajsúlyú beruházás tekintetében „fontos minden körülményt mérlegre tenni”.

Debrecen közgyűlése csütörtökön szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy megrendezné a 2023. évi atlétikai világbajnokságot, amennyiben Budapest mégsem vállalná a házigazda szerepét.

A testület kinyilvánította szándékát, hogy "közreműködik a 2023. évi IAAF Atlétikai Világbajnokság lebonyolításában, és kezdeményezi hogy annak a helyszíne Debrecen legyen".

Papp László, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere emlékeztetett rá, hogy a városban az elmúlt húsz évben különféle sportágakban több mint ötven nagy versenyt, köztük világ- és Európa-bajnokságokat rendeztek meg sikeresen. Debrecen szakmailag és szervezetileg is felkészült arra, hogy részt vegyen az atlétikai világbajnokság megrendezésében - tette hozzá Papp László.

A közgyűlés 30 igen szavazat és két tartózkodás mellett fogadta el a határozatot, és mindkét esetben felhatalmazta a polgármestert az előterjesztésekkel összefüggő tárgyalások megkezdésére.