Trónra ültették az isteni Maradonát

Mintha a földkerekség valaha volt legvirtuózabb futballistájának két élete lenne, s a kettő között a választóvonalat a kábítószerrel kötött szoros barátsága húzná meg. Játékosként Diego Maradona – különösen 1991-ig, a kokainozás miatti első eltiltásáig – varázsolt a pályán, s szinte mindent megnyert, amit csak lehetett. Egy olasz középcsapatot, a Napolit vezette a bajnoki címig, s némi túlzással 1986-ban egyedül nyerte meg Argentínának a mexikói világbajnokságot. Ezért is tisztelik mindmáig Istenként hazájában, s ezért gondolja a legtöbb honfitársa mindmáig úgy, hogy bármit is tesz, az bocsánatos bűn. Pedig az ember, aki egykoron egyetlen vb-negyeddöntőben a teljes angol védelmet leültetve rúgott varázslatos szólógólt és a Villában, vagyis a külvárosi szegénynegyedben felszedett minden csibészségét kamatoztatva segítette „Isten kezével” egy másikhoz az Albicelestét, már évek óta csak az öngólokat rugdossa saját magának.

Akadtak nagyon súlyos egészségügyi problémái, bevallottan halálközeli élményei, a televízió nyilvánosságával sem törődve kontrollálatlan gesztusai és megnyilvánulásai – sokkal több is, mint a futballmúltjához méltó szakmai feladat. Valljuk be, az Arab Emírségekbeli al-Vaszl és al-Fudzsajrah, a fehérorosz Dinamo Breszt, a mexikói Dorados de Sinaloa vagy éppenséggel az utóbbi időben otthon, Argentínában a Gimnasia y Esgrima de la Plata vezérkara is inkább a marketingértékét, a szinte garantálható médiafigyelmet választotta, s nem a nagyívű szakmai munkát, amikor Maradonát szerződtette csapatához edzőnek.

Az egykori isteni Diego, akinek edzői pályafutásának aranylapja is amúgy csalódást jelentett az argentin válogatott 2010-es vb-szereplésével, a napokban mostani csapata, a Gimnasia y Esgrima élén játékos-pályafutása utolsó előtti állomáshelyére, Rosarióba, a Newell’s Old Boyshoz látogatott vissza, ahol királyként fogadták. A klub színeire, pirosra és feketére festett trónszékkel, amelyet aztán a mérkőzés után dedikált is a hálás vendéglátóknak.

Az ajándék nem volt véletlenül mostanra időzítve: Diego Maradona szerdán ünnepelte az ötvenkilencedik születésnapját. Győzelemmel, mert a kiesés ellen hadakozó, otthon eddig minden meccsét elveszítő csapata 4–0-ra verte a Newell’s gárdáját. Bizonyára Isten keze is benne volt a sikerben.