Nyúlcipő

Kétségtelen, hogy a maratoni futás riói olimpiai bajnoka, minden idők két legjobb maratoni eredményének birtokosa a világ egyik legjobb atlétája, de azt állítani, hogy a holnapra tervezett bécsi álomhatárdöntése olyan léptékű, mint a Holdra lépés, erős túlzás. Különös tekintettel arra, hogy a kétségkívül remek futót minden elképzelhető – ám a fair play-től idegen – módon segítik a maratoni táv két órán belüli lefutásában. Kipchoge 2017-ben a monzai Forma–1-es pályán egyszer már próbálkozott a versenyen kívüli rekorddöntéssel, akkor 26 mp-cel lassabban futott, mint tervezték a Nike’s Breaking2 projekt üzletemberei. Bécsben azonban a legapróbb részletekre is ügyelnek. Kipchoge csupán egy nappal a nagy futás előtt érkezik a kenyai magaslati edzőtáborból az osztrák fővárosba (a 2400 méteres szintkülönbség perceket is „hozhat”). Vele jön két állandó időmenője, Augustine Choge és Victor Chumo. Ők lesznek a vezérnyulak. Rajtuk kívül mintegy harminc (!) világszínvonalú középtávfutó segít (a világbajnok Bernard Lagattal az élen) felfogni a szelet és tartani a ritmust. A pályát úgy jelölték ki, hogy ennél már csak az volna kedvezőbb, ha a 42 195 méter végig enyhén lejtene. A táv zömét a Práterben, Bécs zöld szívében, minden akadálytól és emelkedőtől mentesen, tökéletes aszfalton futják. Az eseményre kétszázötvenezer nézőt várnak, az ő hangos támogatásuk is része a nüanszoknak. Természetesen a rekorddöntés szponzora előállt egy új futócipővel. Ha Kipchogénak sikerül ebben két órán belül célba érnie, elég sokan kaszálnak majd nagyot a végig élőben közvetített futáson. Csak a sport és a sportszerűség veszít.