Az új vágtázócsillag: Noah Lyles

Az nem meglepő, hogy mérsékelt az érdeklődés az atlétikai világbajnokság iránt Katarban, az viszont bosszantó, hogy Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség elnöke nem önkritikát gyakorolt, hogy Barcelona helyett Dohának adták a rendezést, hanem még dicsért is: „Hosszú időre visszatekintve nem emlékszem olyan világbajnokságra, amely ilyen magas színvonalat képviselt volna” – hangsúlyozta a brit elnök, aki elfelejtette a remek londoni vb-t.

A férfi 200 méter döntőjéig a gyér számú nézőközönségből sokan távoztak, így kevesen látták az új atlétacsillag születését: a 20 éves Noah Lyles győzött a kanadai Andre De Grasse és az ecuadori Alex Quinonez előtt: „Nagyon megkönnyebbültem, amikor elsőként célba értem, mert újoncként mindjárt aranyat nyertem – nyilatkozta Lyles. – Sokan azt mondják, hogy én vagyok az új Bolt. Ami megtisztelő, de én Lyles vagyok. A jelen és nem a múlt!”

A három, idén már hat méter felüli eredményt elérő rúdugró kiéle­zett csatáját a címvédő amerikai Sam Kendricks nyerte (597 cm), az Európa-bajnok svéd Armand Duplantis (597) és a lengyel Piotr Lisek (587) előtt. Az elhidegült, profi világban öröm volt látni, hogy a győztes és a legyőzöttek együtt ünnepeltek a szivacson, majd vidáman hátraszaltóztak. „Mi nem ellenségek, hanem ellenfelek vagyunk a versenyeken, utána pedig barátok” – magyarázta Kendricks.

A magyar csapatból másodikként Márton Anita lett döntős a vb-n, aki másodikra négy centivel túldobta a 18,40 méteres selejtező szintet súlylökésben. „Örülök, hogy másodikra sikerült a szint, mert a cél az volt, hogy minél kevesebb kísérletből bekerüljek a fináléba, kevés ener­giát használjak el. Bizakodó vagyok, mert két egymás utáni napon nem szoktam ilyen visszafogottan lökni” – nyilatkozta a legutóbbi vb-n ezüstérmes atléta, aki a 9. eredménnyel került a ma esti 21.35 órakor kezdődő döntőbe.