Sport

Tíz nap a Kalifa Stadionban

Atlétika. Óriási a tülekedés az olimpia előtti évben a sportok királynőjének világbajnokságán az érmekért, s bár vannak papírforma esélyesek, a rendkívüli hő és pára bekavarhat

Dohában ma kezdődik a tíznapos atlétikai világbajnokság. A világ egyik legrangosabb versenyének még sose adott otthont arab ország. De más tekintetben is egyedi a verseny: először fordul elő, hogy nem lesznek (a hőség miatt) délelőtti versenyek és újdonság az is, hogy egy közel fedett pálya, a légkondicionált Kalifa Stadion a helyszíne a szabadtéri vb-nek (eltekintve a leghosszabb futó és gyalogló számoktól). Az M4 Sport által élőben közvetített viadal nyitónapján egyetlen döntőt rendeznek, helyi idő szerint éjfélkor rajtol a női maratoni hatvankilenc fős mezőnye.

Tíz nap a Kalifa Stadionban
A Gyémánt Liga-sorozat nyitóversenyén Dohában a 3000 méteres akadályfutásban 18 futó versenyzett. A vb-re 48 futót neveztek, a tavaszi győztes marokkói El Bakkali a listavezető
Fotó: AFP/Karim Jaafar

A sportok királynőjének az udvartartása is uralkodó: Dohában kétszáztíz ország (!) 1972 versenyzője áll rajthoz a tizenhetedik világbajnokságon. A nevezettek közt annyi a világsztár, hogy név szerint képtelenség még a legjobbakat is felsorolni, de sokat elmond a minőségről, hogy a negyvennégy egyéni számban harminchét címvédő áll rajthoz. Az idei Gyémánt Liga-sorozat győztesei közül pedig mind a harminc. Ketten dupláztak, az amerikai Noah Lyles száz és kétszáz méteren vitte el a gyémántot, viszont Dohában honfitársa, Christian Coleman áll az idei 100-as világranglista élén,
Lylest csak a hosszabbik sprintszámban nevezték, illetve a holland színekben versenyző Sifan Hassan, aki 1500 és 5000 méteren is győzött, s most ismételhet, bár a hosszabbik távon a kenyai futónőé, Hellen Obirié a legjobb  idő.

Csak az nincs ott Katarban, aki megsérült, vagy, aki az utóbbi napokban ilyen-olyan doppingvétség miatt lebukott. Mint például a kenyaiak legjobb 5000 méteres futói, Michael Kibet és Daniel Simiyu. Tegnap már írtunk róluk, most csak annyit, hogy a hazai válogatón harmadik Nicholas Kimeli idei eredménye a hatodik a világranglistán, akár dobogós is lehet, igaz, az élen három etióp áll. Nyilván összedolgoznak.

Az atlétikai vb-k története 1983-ra nyúlik vissza. Az első viadalnak Helsinki adott otthont (1333 versenyző), majd két további négy-négy év múlva következett (Róma és Tokió), eztán átállt a Nemzetközi Atlétikai-szövetség (IAAF) a kétévenkénti rendezésre. A legtöbben 2017-ben, Londonban indultak: 2036 atléta érte el a szintet. A vb-ken rendre magas a színvonal, ha úgy tetszik, az olimpiánál is magasabb, már csak a mezőnyök nagysága miatt is. Az elmúlt években huszonnyolc világcsúcs született. Mindössze négy helyszínen nem sikerült senkinek sem a csúcsdöntés (Athén – 1997, Edmonton – 2001, Oszaka – 2007, Moszkva –2013), a legtöbb világrekordot – ötöt – az 1993-as stuttgarti világbajnokságon jegyezték.

A verseny színhelye a dohai Kalifa Stadion több, mint negyven éve épült. Adott helyet már Ázsia Játékoknak, labdarúgó Ázsia Kupa-meccseknek, majd azt követően, hogy elnyerte az atlétikai vb-rendezést, modernizálták. Az ülőhelyek számát csökkentették negyvenezerre, de nőtt a VIP-bokszok száma és a mozgássérültek elhelyezését is újra tervezték. A létesítményt elképesztő hűtőtechnológiá­val látták el, a korábbinál negyven százalékkal kisebb energiafelhasználás mellett éves szinten huszonhat fokos „beltéri” hűvöst garantálnak, de a vb idejére 20-23 Celsius-fokos hőmérsékletet ígérnek. Kint persze hőség lesz. Még éjfélkor is – nem véletlen, hogy a mai első finálé rajtját erre az időpontra tették – harminc fok és magas páratartalom várható a szabadban.

A résztvevők közül a hatszoros olimpiai bajnok amerikai sprinter Allyson Felixnek vb-aranyból is akad már tizenegy, ezt növelheti,  igaz, csak a 4x400 méteres váltóban indították. A korelnök az ötven kilométeres gyaloglás 1993-as aranyérmese, a hét olimpián indult spanyol Jesus Angel Garcia (negyvenkilenc éves). Igaz, ő az IAAF ranglistáján hátul kullog, két honfitársa is jobb nála. Várhatóan a dicsőségre hajt, amit ki is érdemel, ha le tudja gyalogolni a távot a dohai forróságban.

A tizenhét fős magyar csapatból a nyitónapon a kalapácsvető Gyurátz Réka és 3000 méter akadályon Wagner-Gyürkés Viktória mutatkozik be. Jó tudni, a katari időzóna egy órával jár a miénk előtt, illetve, hogy a világversenyt a köztévé sportcsatornáján kívül az Iaaf.org oldalán és YouTube csatornáján érdemes követni.

Az arany még hiányzik a palettánkról

A magyar atléták eddig 13 érmet szereztek a tizenhat szabadtéri atlétikai világbajnokságon, de az aranyérem még hiányzik a kollekcióból. Legutóbb 2017-ben Londonban egy ezüst és egy bronzérem jutott versenyzőinknek. A korábbi érmesek közül Márton Anita és Pars Krisztián most is tagja a dohai csapatnak, de hiányzik a sérüléséből épp felépülő Baji Balázs. Az érmeink közül hat kalapácsvetésben született. A magyar vb-érmesek: 1991, Tokió: 2. Bagyula István (rúdugrás), 3. Horváth Attila (diszkosz); 1993, Stuttgart: 3. Gécsek Tibor (kalapács); 1995, Göteborg: 3. Gécsek, 3. Ináncsi Rita (hétpróba); 1999, Sevilla: 2. Németh Zsolt (kalapács); 2003, Párizs: 2. Annus Adrián (kalapács), 2. Fazekas Róbert (diszkosz); 2005, Helsinki: 3. Zsivoczky Attila (tízpróba); 2011, Tegu: 2. Pars Krisztián (kalapács); 2013, Moszkva: 2. Pars Krisztián; 2017, London: 3. Baji Balázs (110 m gát), 2. Márton Anita (súly).

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom