Sport

Nyeregbe, magyar!

A Giro d’Italia rajtjának Budapestre hozatala igazi siker, de minden hazai világverseny végső célja a sport szeretetén keresztül az aktív életmód elősegítése – mondta Révész Máriusz

Június végén közzétették a 2020-as Giro d’Italia olasz kerékpáros-körverseny budapesti rajtjának helyszínét és látványos magyarországi útvonalait. A kormány a szerződés megkötését és a feladatot Révész Máriuszra, a kerékpározásért és aktív Magyarországért felelős kormánybiztosra bízta. Ő adott interjút lapunknak egyrészt a részletekről, másrészt arról, hogyan lehet elérni, hogy Magyarország a legélhetőbb országok egyike legyen.

Nyeregbe, magyar!
„Ma húszezren ötpróbáznak, tizenegyezren vándortáboroznak, és ez csak a kezdet. Örülök, ha hozzá tudtunk járulni, hogy Magyarország élhetőbb országgá váljon”
Fotó: MH/Ficsor Márton

- A világ leg-leg sportesemé­nyeit nehéz sorba állítani, bár nyilvánvaló, hogy az újkori olimpia mindenek közt az első. Magyarország azonban az ismert okok miatt mostanában nem lesz ötkarikás házigazda. Viszont egy százéves hagyományokkal rendelkező, világszerte nézett topversenyt, a Giro d’ Italiát sikerült az ön vezetésével hazánkba csábítani. Hogyan lehet egy ilyen üzletet nyélbe ütni?

- A Giro magyarországi rajtjának több fontos előfeltétele volt, amit néhány éve még nem tudtunk megugrani. Először is szükség volt egy normálisan működő magyar kerékpáros-szövetségre. Néhány éve ebből nekünk egyszerre három is volt. Viszont a nemzetközi szövetség érthető elvárása, hogy mindenütt egyetlen hivatalos, országos szövetség legyen, de az működjön rendesen. Ez megvalósult. Amióta Princzinger Péter az elnök, csökkentek-megszűntek a feszültségek, érdemi szakmai munka folyik, az elnökség együtt tud működni a kerékpáros-egyesületekkel. A másik feltétel, hogy legyen képességünk egy kerékpáros-körverseny megszervezésére. Öt éve újraindítottuk a Tour de Hongrie-t, amely évről évre egyre színvonalasabb, egyre erősebb a mezőnye. Növekvő ázsióját jelzi, hogy tavaly már 195 országban közvetítették, így az egész világ láthatta: Magyarország képes kiváló nemzetközi országúti kerékpáros-viadalt rendezni, és a verseny nemzetközi bírái is mindig pozitív értékelést fogalmaztak meg. Harmadik feltétel, hogy itthon is egyre többen lássák, milyen marketingértéke van egy kerékpáros-körversenynek, amelynek segítségével több száz kilométeren keresztül lehet bemutatni egy ország természeti, kulturális értékeit az egész világnak. Mára itthon is eljutottunk oda, hogy a váro­saink versenyeznek a Tour de Hongrie rajt- és célhelyszíneiért vagy azért, hogy legalább áthaladjon rajtuk az útvonal. Így ma már nem kell sokat magyarázni, milyen jelentősége van az országimázs építése szempontjából egy Grand Tour-verseny hazai rajtjának.

- Hogyan képzeljük el a tárgyalásokat? Kivel, milyen lobbizás eredményeként, hogyan vették fel a kapcsolatot? Nyilván nem a telefonkönyvből nézték ki a Giro főszervezőjének a mobilszámát.

- Három éve egyszer már felvetődött, hogy Magyarországra kellene hozni a rajtot. Készültek ezzel kapcsolatosan anyagok, de végül elhalt a kezdeményezés. 2017-ben egy küldöttséggel utaztunk ki a bor­miói, király szakaszra. Ekkor találkoztunk a versenyigazgatóval, Mau­ro Vegnivel, akinek félig tréfából, félig komolyan felvetettük, hogy szívesen látnánk egyszer Magyarországon a Giro d’Italia rajtját. Kicsit mosolygott, de nem zárkózott el. Ezt követően több irányból „támadtunk”, mert ugye minden út Rómába vezet… A kerékpáros-szövetség elnöke és a Tour de Hongrie szervezői a sportági vonalon egyengették az utat. Beszállt a kaposvári Kométa cég is, nekik személyes kapcsolatuk volt a szervezőkkel, és a nevüket viselő profi kerékpároscsapat mögött olyan korábbi világsztár bringások állnak, mint Alberto Contador és Ivan Basso, akik szintén a magyarországi rendezés érdekében tevékenykedtek. Miután megszületett a kormánydöntés, hogy a kormány megpróbál egy Grand Tour-versenyt Magyarországra hozni, és a tárgyalásokkal engem bíztak meg, megkerestük a Tour de France és a Giro szerve­zőit is. A franciák elzárkóztak, az olaszok nyitottak voltak, bár állításuk szerint még négy várossal tárgyaltak a 2020-as Giro rajtjáról. Kezdettől fogva mondták, hogy szívesen jönnének hozzánk, mert ebből a térségből még soha nem indult egyik nagy, háromhetes körverseny sem. Három hónapos kemény tárgyalássorozat után megszületett a megállapodás: 2020-ban a három első szakaszt Magyarország rendezheti. Ez egy sok résztvevős sikertörténet.

- Kint volt a hét végén zárult Tour de France, az olasznál is régebbi hagyományokra visszatekintő francia körverseny brüsszeli rajtjánál. Mi minden hasznosat sikerült ellesni a konkurenciától? Illetve jelenti-e ez azt, hogy a Tourra is szemet vetettünk?

- A Tour de France idén nem Franciaországból, hanem Brüsszelből rajtolt. Tanulni mentünk, sok ötletet gyűjtöttünk, szeretnénk jövőre hasonló színvonalon megszervezni a rajtot, mint amit ott láttunk. Ott azonban a kerékpársportnak teljesen más hagyományai vannak, mint nálunk. Az első napon a 190 kilométeres szakaszon a híradások szerint egymillió ember állt az utak mentén. Aki ezt nem látta, el se tudja képzelni, hogy ilyenkor mi van ott. Idén a rajt azért került Brüsszelbe, mert a belga kerekes, Eddy Merckx ötven esztendővel ezelőtt nyerte az első Tourját az ötből. Természetesen köré építették a rendezvényt, hatalmas molinókon, plakátokon mindenhol ő volt látható, akkora ikon ott ő, mint nálunk Puskás volt. Nekünk nincs és nem volt ilyen kaliberű kerékpárosunk, sőt a Tour de France-on ez idáig csupán egyetlen magyar bringás, Bodrogi László ült nyeregben. Ennek ellenére azt szeretnénk, ha nálunk is hatalmas show, igazi fesztiválhangulat lenne, amiről évtizedek múlva is szívesen mesélik majd a szurkolók, hogy én ott voltam. Célunk, hogy itt is naponta legalább százezren menjenek ki az utak mellé, de a budapesti rajtra ennél sokkal több ember is kíváncsi lehet. Brüsszelben például két napig ingyenes volt a tömegközlekedés, ami érthető „ajándék” a szervezőktől, ha már lezárták a fél várost. A másik kérdésre is válaszolva, egy sikeres Giro-szervezés elősegítheti, hogy később egyszer a Tour is tőlünk induljon. Brüsszelben azt láttuk, hogy ezt a fesztivált az emberek nagyon élvezték, és azt szeretném, ha ez nálunk is így lenne. Jó lenne, ha a budapesti rajt és a további két szakasz nemcsak Magyarországnak, hanem az egész térségnek az ünnepe lenne. Ebben sokat segítene, ha a környező országok nagy sztárjai versenyeznének, ilyen például Primož Roglič Szlovéniából, aki az idei Girón sokáig az élen állt, végül harmadik lett, vagy eljönne a lengyel világbajnok, Michal Kwiatkowski. De a háromszoros világbajnok Peter Sagan Szlovákiából még sose indult Girón, és ha ő, aki épp most nyerte meg hetedszer a Touron a zöld trikót, itt lenne, miatta is tömegek jönnének a magyarországi szakaszokra. A jó szervezés, egy jó fesztivál nagy közösségi élményt is jelent, és segíthet, hogy kicsit büszkébben tekintsünk saját hazánkra, hiszen az egész világ minket fog figyelni: Budapestet, a Duna-kanyart, Pannonhalmát, Tihanyt. Azt hiszem, amikor meglátjuk a televízióban ezeket a felvételeket, kicsit nagyobbat dobban majd a szívünk.

- Egy profi kerékpárosverseny remek országimázs-csiszoló, ez nem kétséges, miként az sem, hogy a szervezést, már ami ránk hárul egy minden évben a megszokott know-how mentén rendezett gigaversenyből, meg tudjuk oldani. De banánhéj lehet számunkra az esetleges érdektelenség, illetve a magyarokat meg kell tanítani arra, hogyan lehet és szabad egy országúti kerékpárversenyen szurkolni.

- Szurkolók biztos lesznek, de nyilván fontos, hogy legyenek magyarok is a mezőnyben. Erre most három fiatalnak, Peák Barnabásnak, Valter Attilának és Dina Mártonnak is megvan az esélye. De nincs ráhatásunk, miként a Giro szervezőinek sem erre a kérdésre. Profi csapatok versenyeznek, ezekbe kell bekerülniük. Az viszont biztos, hogy az a csapat, amelyik magyar kerékpárost is bevesz az istállójába, az első három napon komoly szurkolói támogatást kap majd. A helyes szurkolással sem lesz gond, hiszen ezt már a Tour de Hongie-n gyakorolhatták az emberek, és a magyar rendőrség is nagyszerű biztosítási munkát végzett. Ők is voltak kint a Giro két szakaszán, beszéltek az ottani biztosítást szervezőkkel, jól felkészültek. Óvatosan mondom, de szerintem szigorúbb és precízebb lesz a biztosítás az Olaszországban látottaknál. A Giro magyarországi rajtjával van még egy nagyon fontos célkitűzésünk, szeretnénk, ha hozzájárulna a kerékpározás elfogadottságának növeléséhez, a kerékpáros és a közlekedési kultúránk javításához. Az előkészítő kampányainkban mindent megteszünk, hogy sokan menjenek ki az út mellé, de a szervezés nem csak erről a három napról fog szólni, sok elő- és utórendezvény lesz iskolásoknak, cégeknek, fesztiválozóknak. Jövőre nagyon sok bringás fejlesztést, utat fogunk átadni, ha ezeket össze tudjuk kapcsolni a Giróval, akkor igazán nagy lökést adhatunk a városi, úgynevezett hivatásforgalmi kerékpározásnak és a biciklis turizmusnak egyaránt.

- Nem beszéltünk még a hazai útvonal kijelöléséről, elfogadtatásáról a Giro szervezőivel, de szebbet álmodni se lehetett volna. Hogyan zajlott ez a valóságban? Térkép fölötti fejtöréssel?

- Először azt döntöttük el, hogy Nyugat-Magyarországon, a Balaton irányába fogunk elindulni. A második napi útvonal győri végállomása viszonylag gyorsan kialakult, hiszen túl azon, hogy csodaszép város, autó­val három fővárostól is nagyjából egyórányi távolságra van. Ez a szakasz a Hősök teréről indul, és a Duna-kanyart érintve Esztergomon, Tatán, Pannonhalmán át ér a mezőny Győrbe. A harmadik napi szakaszra sok elképzelésünk volt, végül bejárva valamennyi útvonalat, és figyelembe véve, hogy a legtöbb televízió az utolsó két órát adja, azaz célszerű, hogy ekkor kerekezzen a mezőny a legpompásabb tájakon, illetve akceptálva az olasz kérést, hogy egy cargoképes reptérhez közel fejezzük be a magyar versenyt, alakult ki a vonalvezetés. Mivel a Giro másnap Szicíliában folytatódik, az olaszok annak örültek volna a legjobban, ha a futamunk egy reptéren, a teherszállító repülőgép farában elhelyezett rámpánál elhelyezett célszalagnál ért volna véget, de elfogadták Nagykanizsát. Ez a város rendkívül elkötelezett a kerékpározás iránt, miként a rajthely Székesfehérvár is. Balatonfüred, a Tihanyi-félsziget, Keszthely és Hévíz pedig útba esik. Csodálatos, egyben történelmi tájak. Meggyőződésünk, hogy a jövő évi olasz körverseny legszebb szakaszai a mieink lesznek.

- Kormánybiztosi feladatai közé a kerékpározáson kívül még elég sok minden tartozik. Az egyik fontos projektje az ellenzéki média kedvenc vesszőparipája, a kisvasutazás. Épp a napokban támadták amiatt, hogy újabb milliárdokat kap a felcsúti kisvasút.

- A kisvasút-felújítási program most elfogadott második üteme a következő három évben tizen­nyolc kisvasút felújítását teszi lehetővé. Ezek között a Vál-völgyi kisvasút nem szerepel. A kisvasutak felújítása az elmúlt évtizedekben gyakran elmaradt, így több ilyen vonal az elhasználódás miatt bezárásközeli állapotba került. Meg­győződésem, hogy súlyos hiba lenne a kisvasutakat bezárni, inkább rendbe kell tenni a pályákat, felújítani a mozdonyokat és a vagonokat, ez nagyon sok embernek nyújt majd boldog pillanatokat. Tágabb összefüggésbe helyezve: tarthatatlan, hogy mi vagyunk a legtúlsúlyosabb ország Európában, hogy a magyarok csaknem hetven százaléka teljesen inaktív életet él. A kormány szeretne ezen változtatni, ezért vezettük be a mindennapos testnevelést, ezért növeltük másfélszeresére az aktívan sportoló gyerekek számát. Szeretnénk, hogy egyre többen túrázzanak, és hogy az emberek aktívabban töltsék el a szabadidejüket. Ennek érdekében született meg a Téry Ödön turistaház-felújító program, ezért hozzuk rendbe a Kéktúra útvonalát, ezért építünk több mint százötven vízitúra-megállóhelyet, alakítjuk ki a Felső-Tiszán a nyaralóhajó-programot. A szemléletformálás érdekében indítottuk újra a Bringázz a munkába! kampányt és az Ötpróba programot, és ezért szerveztük újra a vándortáborozást. A kisvasutak rendbetétele is ebbe a sorba illeszkedik. Az emberek ma már a szabadidejükben az élményeket, kalandokat keresik, ha ezt ki tudjuk szolgálni a már említett területeken kulturált infrastruktúrával, akkor jó esély van arra, hogy a következő években Magyarország lakosai aktívabban, egészségesebben éljenek. De hogy ne csak ideákról, tervekről beszéljek, ma már húszezren ötpróbáznak, tizenegyezren vándortáboroznak, és ez csak a kezdet! Örülök, ha hozzá tudtunk járulni, hogy Magyarország élhetőbb országgá váljon.

Kapcsolódó írásaink

Budapest két keréken

ĀKét és fél százalékról tíz százalékra növelnék 2030-ra a kerékpáros közlekedés részarányát a fővárosban

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom