Sport

„Cél, hogy sportoló nemzetté váljunk”

Olimpiai kvalifikációs világversenyek hazai rendezésével is segíti a kormány sportolóinkat az ötkarikás kvóták megszerzésben – mondta lapunknak Szabó Tünde államtitkár

Jelentős fordulat következett be 2010 óta a magyar sportban: több mint duplájára nőtt az igazolt versenyzők száma, soha nem tapasztalt sportlétesítmény-fejlesztés történt, bevezették a mindennapos testnevelést. Az eredményekről és a feladatokról is beszélgettünk Szabó Tündével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkárával, aki nem csak hirdeti a mozgás fontosságát, hanem – korábbi olimpiai ezüstérmes úszóként – példát is mutat gyerekeinek.

„Cél, hogy sportoló  nemzetté váljunk”
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint fontos a személyes példamutatás is
Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Szokott labdarúgó-mérkőzésekre járni?

– Sportot szerető családban nőttem fel Nyíregyházán. Édesapám még most is kispályás labdarúgó-bajnokságban szerepel, és az ő hatására szerettem meg a sportos életmódot. A labdarúgásnak fontos közösségépítő ereje van, a fiatalok körében nagyon vonzó sportág, hazánkban az igazolt sportolóknak a fele labdarúgó. Van olyan klubcsapat, amely körül milliós szurkolótáborok alakulnak ki. A magyar válogatott mérkőzéseit a helyszínen szoktam megnézni. Legutóbb a Wales elleni győzelmet ünnepelhettük a Groupama Arénában.

– A sikeres Európa-bajnoki selejtezők után vajon szurkolhatunk-e csapatunknak a jövő évi Eb-n az új Puskás Ferenc Stadionban?

– Óriási élmény lenne Európa egyik legkorszerűbb, új stadionjában szurkolni a magyar válogatottnak. Ismerve a szakvezetés és a játékosok hozzáállását, biztos vagyok abban, hogy mindent megtesznek azért, hogy a tavaszi sikeres menetelés után kiharcolják a kontinensviadalon való szereplés jogát.

– Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy csak futballstadionokat épít. Milyen létesítményfejlesztés történt az elmúlt években?


– Először is, ezen stadionok fejlesztésére is óriási szükség volt, ahogy a többi más létesítmény esetében is, mert a 2010-es kormányváltáskor a sportlétesítmények lesújtó helyzetben voltak. A magyar kormány a sportot kiemelt stratégiai ágazatként kezeli, s ezért nagy ívű fejlesztési programot fogadott el. Azóta több mint ezer sportlétesítmény épült vagy újult meg. Örömteli látni, hogy az új vagy korszerűsített stadionokba visszatértek a családok, a kiemelt sportágak infrastrukturális helyzete is jelentősen javult, uszodák, csarnokok épültek az elmúlt években, és épülnek folyamatosan. A kormány 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programról, amelynek keretében tornatermek, tantermek és tanuszodák épülnek az oktatási intézmények, és az ott élő lakosság számára. Az első ütemben ötvenegy tanuszoda épül, ebből tizennyolc már el is készült. Legutóbb, múlt pénteken Füzesgyarmaton adtunk át egy kétmedencés tanuszodát. A programban tervezett negyvenhét tornateremből már huszonnégy felépült, a diákok birtokukba vették. Emellett sok szabadidőpark, futópálya készült el. Tehát javult a létesítmények helyzete, s ami még nagyon fontos, ezek a sportlétesítmények hétvégente is tele vannak, ami jól mutatja, mekkora igény van rájuk.

– Kiemelten foglakoznak az utánpótlásneveléssel is. A 2010-től elindított sportági programoknak milyen eredményei vannak?

– A jelentős mennyiségi növekedés már kimutatható, míg 2010-ben kétszáznegyven- ezren sportoltak rendszeresen hazánkban, addig napjainkban már több mint félmillióan. Jó látni, hogy egyre többen ismerik fel a sport egészségmegőrző hatását. A mennyiségi növekedés mellett a minőségi javulás is lemérhető a korosztályos nemzetközi versenyeken. A sportágfejlesztési programok hatására az utánpótlás alapja kiszélesedett. Ebből a szélesebb alapból egyre több fiatal jut be kiváló szakembereink segítségével a nemzetközi élmezőnybe. A mi feladatunk az, hogy nekik minden feltételt biztosítsunk ahhoz, hogy a felnőtt mezőnyben is eredményesek lehessenek. Bizakodva mondhatom ennek alapján, hogy jó esélyünk van arra, hogy a 2024-es párizsi olimpia számunkra nagyon sikeres lesz.

– Közben lesz jövőre Tokióban is egy olimpia, amelyre nagyon nehéz kiharcolni a részvételt. Ezt segítheti, hogy vívásban értékes pontokat, öttusában és kajak-kenuban pedig olimpiai kvótát lehet szerezni a hazánkban rendezett világbajnokságokon.

– Jelentős változás történt az olimpián való részvételben, hiszen néhány évtizede nem gondoltuk volna, hogy ilyen éles küzdelem lesz itthon, majd a nemzetközi eseményeken, a játékokon való indulásért. Ebben a kiélezett küzdelemben sportolóinkat segítheti, esélyeiket növelheti, hogy hazai pályán, hazai szurkolók biztatásával küzdhetnek az olimpiai részvételért. Fontos állomás öttusában a budapesti és kajak-kenuban a szegedi világbajnokság, mert aki most kvótát szerez, az jövőre nyugodtan összpontosíthat az olimpiai felkészülésre.

– A részvétel mellett fontos az eredményesség is. Egy nemrég készült MOB-tanulmány szerint versenyzőink a negyvenből csak hét sportágban szerezhetnek érmet Tokióban. Ez reális?

– Bízom abban, hogy mint korábban, most is szereznek sportolóink kellemes meglepetést Tokióban. Tudomásul kell azonban venni, hogy a sport a világon nagyon gyorsan fejlődik, a szórakoztatás mellett fontos gazdasági üzletág lett. A pályaépítéstől kezdve a sportfelszerelés készítéséig sok millió embernek ad munkalehetőséget. Ma már a világon minden tizedik ember sporttal kapcsolatos tevékenységet végez. Ez a sok milliárd dolláros üzletág egyre több sportágat és sportolót vonz, ezért az olimpiai sportágakban is egyre nagyobb a verseny. Országunk azért lehet még mindig eredményes az olimpiákon, mert fantasztikus edzőink, tehetséges sportolóink vannak, akiket az állam mind személyi, mind tárgyi feltételekkel támogat.

– A kirakat, az élsport mögött fontosabb a háttér, az, hogy hányan sportolnak rendszeresen hazánkban. Ezt mennyire segítheti a mindennapos testnevelés bevezetése és az egyre bővülő szabadidős programkínálat?

– A szabadidősport területén is jelentős fejlődés tapasztalható, például a Kihívás Napján másfél millióan mozogtak az országban, de azért még sok a teendőnk. Egyre növekszik a sportolni vágyók száma, jó tapasztalni, hogy egyre szélesebb körben lett divatos a sport, fiatalabbak, családok, idősebbek egyaránt nyitottak a mozgásra. Az általános iskolákban 2015-ben bevezettük a mindennapos testnevelést. Egyetlen eszköz van a kezünkben, amivel meg tudjuk őrizni az egészségünket, az pedig nem más, mint a sport, ezért mindenkit meg kell szólítani, és segíteni kell az aktív sportolást. Magyarország sportnagyhatalom, de a célunk az, hogy ennek hatására sportoló nemzetté is váljunk.

– Három gyerekes anyaként, államtitkárként, országgyűlési képviselőként mennyi ideje jut sportolásra?

– Elhatároztam, hogy a gyermekeimet segíteni fogom abban, hogy hattól tizennyolc éves korukig naponta sportoljanak. Természetesen példát szeretnék nekik mutatni azzal, hogy sportos életmódot élek. Az úszás és a tenisz az életünk része. Fontos, hogy a gyerekek mozogjanak, mert a sport a fizikai mellett a szellemi és lelki fejlődésüket is segíti.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom