Egy képviselőt nem lehet eltiltani

A magyar válogatott nagy favoritja volt az 1954-es vb-nek (különösen az angolok kétszeri legyőzése után), a brazilok elleni negyeddöntőtől mégis tartott. Különösen azért, mert az előző, a nyugatnémetek elleni találkozón megsérült Puskás nem játszhatott. Remekül indult a berni meccs, Hidegkuti (4. perc) és Kocsis (7.) góljával gyorsan nagy előnybe jutott Sebes Gusztáv együttese, amelynek klasszikus tizenegyét tekintve a kilenc alapember mellett (Puskás és Budai II helyén) Tóth II József és Tóth Mihály játszott. Djalma Santos szépített (18.), majd Lantos (61.), akárcsak a brazil jobbhátvéd, értékesített egy tizenegyest. De még nem volt vége! Julinho szépített, és már csak 3–2 volt, ide. Néhány perccel később az angol Ellis kiállította Bozsikot és Nilton Santost, majd miután Kocsis a második góljával (4–2) gyakorlatilag eldöntötte a továbbjutást, Humbertót is.

A lefújás után kitört a botrány, az öltözőfolyosón a brazilok rátámadtak a magyar játékosokra, kisebb-nagyobb sérüléseket okozva. A győzelem nagy örömet váltott ki a magyar táborban, egyszersmind némi aggodalmat is, hiszen az előző világbajnokság ezüstérmese után a világbajnok uruguayi válogatott következett. Úgy festett, a sérült Puskás után a kiállított Bozsikot is elveszítette a magyar csapat. Szerencsére a FIFA – a kor szokásainak megfelelően – visszautalta a „vétkesek” megbüntetését az adott ország szövetségének hatáskörébe. A magyarok persze nem tiltották el Bozsik „Cucut”, akit a vezetőik szerint ok nélkül állított ki Ellis. Az anekdota szerint Sebes Gusztáv másképpen is megindokolta, miért nem lehet a jobbfedezetet büntetni: „Nem szokás egy országgyűlési képviselőt eltiltani!”.