Sport

Ne bízz a kifőzdében!

Sporttudomány. A MOB és Hosszú Katinka is hallgat a táplálkozástudósokra – Beszélgetés az élsportolók megengedett teljesítményfokozásáról és a személyre szabott étkezésről

Kiváló társaságot hívott össze egy workshopra az a cég, amely nemcsak a Magyar Olimpiai Bizottság, de speciálisan úszókra fejlesztett táplálékkiegészítőivel Hosszú Katinka partnere is az eredményes tokiói szereplés érdekében. A beszélgetésen részt vett Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport igazgatója, Imre Géza kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó, a Honvéd sportigazgatója, Hosszú Katinka háromszoros olimpiai és hétszeres világbajnok úszó és edzője, Petrov Árpád, valamint Szász Máté, a Scitec Institute szakmai igazgatója.

Ne bízz a kifőzdében!
Hosszú Katinka a tökéletességre törekszik. A vízben és a parton egyaránt
Fotó: Hegedüs Róbert

Ritka alkalom, hogy egy együttműködés bejelentését ennyire okosan szervezze meg valaki. Merthogy ezen az eseményen, aki figyelt, az igazán sok mindent megtudhatott az élsport hátteréről, a csillogó felszín mögötti munka nehézségéről, de arról is, mennyire körültekintőnek kell lennie annak, aki az életének egy tekintélyes részét arra áldozza, hogy a világ legjobbjai közt legyen a sportágában.

Hosszú Katinka sok mindenben példamutató, többek között abban is, hogy egy pillanatra nem áll le. Harmincévesen, három olim­piai aranyérem birtokában is kutatja a még kiaknázatlan területeket.

„Én azt hittem, eddig jól tudtam, hogyan táplálkozzak, erre most találtam valakit, aki elmondta, ez nem teljesen így van. A táplálkozás és a regeneráció területén rengeteg mindenre jobban kellene figyeljek, amire eddig még nem koncentráltam.” A tokiói olimpián az ellenfeleken kívül a drámai hőségre (tavaly 57 ezer japánt vittek kórházba hőgutával), az időeltolódásra és arra is figyelni kell, hogy az úszódöntőket délelőtt tartják; erre a három tényezőre külön is készül Petrov Árpád és tanítványa. Mivel Katinka rutinos utazó, a jetleggel megbirkózik, de a délelőtti döntőkről – tekintettel arra, hogy Pekingben, ahol ugyancsak a nap első felében voltak a finálék, még nem úszott döntőt – nincs tapasztalata.

„Ami miatt kicsit izgulok, az pont az alvás. Mondjuk ha a délutáni előfutam után izgulok, és emiatt nem tudok rendesen pihenni, másnap pedig döntőzni kell délelőtt, az gond lehet. Főleg hogy én a sok számom miatt öt-hat napig biztosan versenyben leszek. De erről is beszélgettünk már Szász Mátéékkal, kértem, találjunk megoldást.”

És a Scitec Institute Sport- és Táplálkozástudományi Intézetnek vannak is a kérdéskörre tanácsai. A hő­adaptációt megfelelő táplálkozással például a bányászokon ötven éve végzett kutatások eredményeit felhasználva körülbelül tíz nap alatt lehet elérni. A délelőtti döntőkre pedig elsősorban az edzésmunka ritmusának az átalakítása a megoldás.

Szóba került, hogy manapság már az egyéni sportolók mögött is „csapatok” dolgoznak, s ez nincs másként olimpiai bajnoknőnk esetében sem. Az edző és az edzésmunka a kulcs persze, de a tréneren kívül van egy nagyon jó masszőrük, egy holland gyógytornászuk, egy erőnléti edzőjük és immár egy táplálkozási szakértői csapatuk is. Imre Géza ezzel kapcsolatban elmondta, a kilencvenes évek közepétől személyes tapasztalattal bír a „csapatmunkáról”, s valóban, régen mindössze az edző volt a válogatott vívó mellett, jó esetben a sajátja, és esetleg egy gyúró. Később az olimpiai felkészülés kapcsán megjelent a pszichológus, aztán szép lassan bővült a csapat, s legújabban már a táplálkozási tanácsadás is része a sikeres szereplésnek, aminek az előnyeit ő még nem élvezhette. Katinka persze már 2009-ben az Egyesült Államokban ösztöndíjas úszóként találkozott die­tetikussal, meg is tanult sok mindent a táplálkozástudományból, de tény, hogy 2018-ig nem változtatott az akkori étkezési szokásain, márpedig – és erre hívta fel többek közt a szakember és csapata a figyelmét – más életkorhoz, más edzésmunkához értelemszerűen más táplálkozás dukál.

„Én maximalista vagyok, és szerintem a legtöbb élsportoló ilyen, azokat keressük, akik tudnak nekünk segíteni” – mondta erről Hosszú.

Persze a segítségért felelősséget is kell tudni vállalni. Mert a teljesítményfokozás érdekében nem minden szer megengedett. Nagyon fontos, hogy csak olyan táplálékot, illetve táplálékkiegészítőt fogyasszon az élsportoló, amiben egyetlen molekula tiltott, doppinglistás anyag sincs. Márpedig a testkultúra- és fitneszszalonokban elterjedt, vagy a neten, „saját szakállra” vásárolható termékek esetében könnyen előfordulhat, hogy „bevásárol” velük az ember. Mert mondjuk a táplálékkiegészítő kiszerelését megelőző éjszaka a futószalagon fusiban épp anabolikus szteroidot „dobozolt” valaki.

Itt a workshopon is elhangzott: az olimpiákon a vendéglátó ország felelősséget vállal arra, hogy olyan nemzetközi konyhát vezet az olimpiai faluban és a versenyszínhelyek hivatalos kantinjaiban, amelyben például a húsok ellenőrzött helyről és olyan állatokból származnak, amelyek nem kaptak hormonkezelést. De a sarki kifőzdében már nem érdemes megbízni.

Tiszeker Ágnes elmesélte, hogy sportorvosként a pekingi olimpián lenyűgözve nézte Michael Phelps edzését, s látta, hogy egy harmincfős stáb mi mindent csinál mellette: számítógépen elemezték a mozgását, mérték a tejsavértékeit és a légzését, tisztában voltak még azzal is, mikor kell megennie egy fél banánt, mert szüksége van valamilyen gyorsan ható szénhidrátra. Vagyis nagyon is lehet teljesítményt fokozni legálisan, de ehhez a sporttudományoknak össze kell fogniuk. A kimagasló to­-kiói sikerekhez – az igazgatónő szerint – először is kell a megfelelő edzésmunka, de a regenerációra is megfelelő időt kell szánni, fontos az alvás, a jó átállás és hogy a repülőgépen töltött idő hogyan telik, illetve nagyon fontos ezen kívül a táplálkozás, a mentális egyensúly, a terhelésdiagnosztikai paraméterek elemzése. Így együtt tud a sporttudomány az élsportoló segítségére lenni. A sport-táplálkozástudomány képes a védőháló szerepet betölteni a bevizsgált, szavatoltan doppingmentes étrend-kiegészítőkkel és a személyre írt és felkészülési időszakhoz szabott étrenddel. A Scitec Institute mintegy háromszáz élsportolónak adott már idén táplálkozási tanácsokat, miközben elképedve tapasztalták, hogy manapság egy A szintű sportoló, a millió dolláros bébi a napi energia bevitelét még mindig kakaós csigával, edzés utáni parizeres, sonkás szendviccsel és cukros üdítővel fedezi.

Ami a személyre szabást illeti, az úgy néz ki, hogy a táplálkozástudományi szakemberek először is megismerkednek az élsportoló napi edzésmunkájával, energiafelhasználásával, életritmusával, és a táplálkozási szokásaival. S csak ezután kezdenek el szépen lassan változtatni a dolgokon. Figyelembe véve, hogy elsősorban mit szeretne a sportoló. Katinka például szeretne még gyorsabban regenerálódni. „Olyan ez, mint a felkészülés, ki kell kísérletezni, mi az, ami működik, s mi az, ami nem. Egyszerre érdemes csak egy-egy dolgot változtatni, hogy követhető legyen, mi mivel jár. Remélhetőleg jól be tudjuk lőni a táplálkozásom Tokióig” – zárta az eseményt Hosszú Katinka.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom