Magyarország nyitott a világ minden tája irányába

Az államtitkár köszöntőbeszédében kifejtette, sokan korábban úgy vélték, hogy a Kelet, Közép-Ázsia már a múlt, de ez nem igaz, éppen a jövőt jelenti.

Elmondta, Magyarországon 2009 körül ismerték fel, hogy formalizált együttműködésre lenne szükség, és 2010 után egyértelművé vált a törekvés arra, hogy ha meg akarjuk akadályozni a nemzetközi világrendben az új blokkok kialakulását, amely csak elszigeteltséget hozna, akkor tartalmas kezdeményezésekkel kell előállni. Magyarország nyitott a világ minden tája irányába, ennek jegyében indította meg a keleti nyitás politikáját, amelyet Nyugaton 10-15 éve még hibás elképzelésnek tartottak.

Ehhez képest mára eredményes gazdasági és politikai együttműködést folytatunk a türk államokkal, és a Türk Államok Szervezete, amelyben Magyarország jelenleg még megfigyelői státusszal rendelkezik, de remélhetőleg – amilyen hamar csak lehetséges – teljes jogú taggá válhat, idén Budapesten tartott informális találkozó, ami fontos előrelépés a kapcsolatok intézményesítése irányába – közölte.

„Ahogyan azt az utóbbi 15 évben is végig hangsúlyoztuk: mi mindig komolyan gondoljuk azt, amit mondunk, és valóban azt mondjuk, amit gondolunk” – jelentette ki Kovács Zoltán.

Felidézte: a hétfőn beiktatott Türk Tanulmányok Kutatóműhelyének célkitűzése, hogy gazdagítsa a türk örökséggel, társadalmakkal és nyelvekkel kapcsolatos globális kutatásokat, a párbeszédet és az innovációt. Tevékenysége során a türk világ különböző aspektusainak megértésére akar törekedni tudományos kutatások és nemzetközi együttműködés folytatása útján. A kutatóműhely munkájának kiemelt szempontjai közé tartozik a Keletet és Nyugatot, a hagyományt és a modernitást összekötő hidak építése – mondta.

Kovács Zoltán aláhúzta: egy közszolgálati egyetem számára talán a legfontosabb küldetés az, hogy átadja a diákoknak, hogyan lehet a gyakorlatba átültetni az elméleti tudományt. A tudomány az utóbbi időben több tekintetben is absztraktabbá vált, de ezzel egy időben minden ország számára elengedhetetlenné váltak az alkalmazható tudományok. Ebből a szempontból a közép-ázsiai és keleti országok olyan irányokat és példákat mutatnak, amelyeket nekünk is követnünk kell – mondta.

Az egyetemek olyan találkozási pontok, ahol az elméleti tudásból, a kutatások eredményeiből a gyakorlatban – akár politikailag is – alkalmazható megoldások forrhatnak ki. Ebben a projektben a Ludovika vezető szerepet játszik – tette hozzá.

Kovács Zoltán kiemelte, hogy a technológia és az új tudományos módszerek segítenek abban, hogy megfejtsük „az identitás misztériumát”, a genetika például már sokban hozzájárult ahhoz, hogy választ kapjunk a kérdéseinkre.

„A türk államok tanulmányozása elválaszthatatlanul kötődik a magyar szellemhez, amely rengeteget foglalkozik az eredettörténettel” – szögezte le, megjegyezve azt is, hogy a Türk Tanulmányok Kutatóműhelye segíteni fogja a türk államokhoz fűződő kapcsolatok intézményesítését.