METU: Mindig újat, mindig jobban

– A Budapesti Metropolitan Egyetem állandó jelzője a leginnovatívabb, vagy az egyik leginnovatívabb egyetem. Mit jelent ez? Mitől innovatív egy egyetem?

– Az innováció az egyetemeknél mindig kettősséget hordoz: egyszerre kell megőrizni az értékeket, és közben újakat létrehozni. A METU esetében ez a kezdetektől meghatározó volt. Idén indítottuk a 25. tanévünket, ami azt jelenti, hogy a rendszerváltás utáni nagy felsőoktatási intézményalapítási hullám végén, zöldmezős beruházásként jöttünk létre. Ez akár hátrány is lehetett volna, hiszen később léptünk be a piacra, amikor már más intézmények kialakították a pozícióikat. Ugyanakkor előny is: nem örököltünk régi struktúrákat, hanem a kor legkorszerűbb, legfrissebb gyakorlatát tudtuk beépíteni a működésünkbe. Ez frissességet adott, és a mai napig jellemző ránk, hogy gyorsan reagálunk, figyelünk a hallgatókra, a piacra, a partnereinkre.

Mi vezettük be Magyarországon a myBRAND portfólióalapú képzést, amely során a hallgatók nemcsak tudást gyűjtenek, hanem meg is tanulják rendszerezni és bemutatni azt. Mire végeznek, egy kézzelfogható portfóliójuk van, amit akár állásinterjún is fel tudnak mutatni. Ez gyakorlati tudás, de egyben szemléletformálás is: önreflexióra és önbemutatásra egyaránt tanít. Ez a fajta módszertan valóban innovatív, és abban a formában, ahogy mi alkalmazzuk, egyedülálló a hazai felsőoktatásban.

A másik pillér a nemzetköziesítés. Ma 7000 hallgatónk van, közülük mintegy 1200 külföldi, több mint száz országból. Ez nemcsak számokban jelent sokat, hanem mindennapi tapasztalatban is: a METU egy nemzetközi közösség, ahol természetes a kulturális sokszínűség. Partnereink között ott van például az Arizona State University, amely többször elnyerte az USA leginnovatívabb egyeteme címet. Nem véletlen, hogy a QS nemzetközi értékelés során ötcsillagos minősítést kaptunk a nemzetköziesítésre. Ez mind azt mutatja, hogy a METU valóban innovatív intézményként van jelen a felsőoktatásban: mert képes egyszerre megőrizni az értékeket, közben új gyakorlatokat bevezetni, és nemzetközi mércével is mérhető teljesítményt felmutatni.

– Úgy érti, hogy mások tapasztalataiból is tanultak?

– Igen. Amikor alakultunk, már rendelkezésre állt egy közel évtizednyi tapasztalat arról, milyen nehézségekkel szembesültek a rendszerváltás után létrejött intézmények. Ez előny volt: láttuk, mi működött és mi nem. Emellett 1993-ra megszületett az első új felsőoktatási törvény, az új hazai működési gyakorlat az ezredfordulóra kiforrta magát, tehát egy stabilabb jogi környezetben indultunk. Az is fontos – ahogy már említésre került –, hogy zöldmezős beruházásként, elődintézmény nélkül jöttünk létre. Nem kellett alkalmazkodni régi keretekhez, a szabadság volt adott az egyetem építése során. Így gyorsabban tudtunk – és tudunk – reagálni a változásokra. Ez a szabadság a mai napig érződik a METU mindennapjaiban: a kollégák nyitottak, rugalmasak, és figyelnek arra, mit vár a piac és a hallgatók. Ez a fajta alkalmazkodóképesség a működésünk alapja lett. Engem is meglepett, amikor a tanévnyitón a kampus kertjében az elsőévesekkel beszélgettem, hogy azért választották a METU-t, mert ez a kép, ez a működés ismert és vonzó.

– A nemzetköziesítés cél vagy eszköz?

– Kezdettől fontosnak tartottuk. Már említettem, hogy hétezer hallgatónk van, közülük mintegy 1200 külföldi, több mint száz országból. Nagy tapasztalatra sikerült szert tennünk, és nagyon aktívan dolgozunk a kapcsolataink építésén. Erős visszajelzés, hogy az Arizona State University első európai partnere lehettünk. Ez egyszerre hoz nemzetközi láthatóságot és gyakorlati előnyöket, hiszen hallgatóink olyan digitális oktatási közegbe kerülhetnek, ahol a legfrissebb oktatási módszerek működnek és tartalmak állnak rendelkezésre, miközben külföldi képzésekhez is hozzáférnek.

De a külföldiek mellett sok magyar hallgató eleve angol nyelvű képzést keres, és a METU-n folyamatosan bővülő kínálatból választhat.

A nemzetköziesítés persze nemcsak számok és arányok kérdése, hanem a mindennapi tapasztalásoké. Egy folyosói beszélgetés, egy közös kávé a külföldi hallgatótárssal a kampuszon legalább olyan fontos, mint egy tanórán való aktív részvétel. A nemzetközi közeg nemcsak fenntarthatósági szempontból szükséges, hanem valódi vonzerőt jelent a hallgatók felé, és a jövőjüket is befolyásolhatja.

– Sokan kritizálják a felsőoktatást, hogy túl lexikális, kevés a gyakorlat. A myBRAND erre válasz?

– A myBRAND egyik fő erénye, hogy kézzelfoghatóvá teszi a hallgató tudását. Nemcsak arról van szó, hogy elvégzi a tárgyakat és megszerzi a diplomát, hanem arról, hogy mindazt, amit az egyetemi évek alatt tanul, tapasztal, azt felhasználja egy saját projektekben, egy portfólióba rendezi. Mindez elemeiben és egészében is egy olyan dokumentum vagy anyag, amelyet akár egy állásinterjún is be lehet mutatni. A hallgató nem pusztán elmondja, hogy „tanultam marketinget vagy menedzsmentet”, hanem konkrét példákat tud felmutatni: ezeket a projekteket vittem végig, ilyen problémákat oldottam meg, így tudtam együttműködni másokkal. Ez azonnali – és előny adó – érték a munkaerőpiacon.

A lényeg azonban túlmutat az álláskeresésen. A myBRAND szemléletet formál: megtanítja, hogyan rendszerezze valaki a tudását, hogyan mutassa be, és hogyan reflektáljon a kihívásokra. Ez azért fontos, mert soha nem tudhatjuk, melyik tudás avul el, és melyik marad tartósan használatban. Ezért nem elég a gyakorlati tudás: kell egy biztos alap, egy „mag”, amihez kapcsolódhat az új ismeret. Régen is így volt: az egyetem mindig emberformáló intézmény volt. Nem az a kérdés, hogy tíz év múlva ugyanazzal a tudással rendelkezik-e valaki, hanem hogy képes lesz-e új dolgokat elsajátítani, képes lesz-e bátran pályát módosítani, vagy más területen helytállni.

A mai gyorsan változó világban, ahol a technológia, a gazdaság és a társadalom rövid idő alatt átformálódik, ez a képesség létfontosságú. A myBRAND éppen ezt adja hozzá az oktatáshoz: a hallgató saját fejlődésének tudatosítását, a folyamatos újratanulás bátorságát, és azt a készséget, hogy meg tudja mutatni, mit tud. Ezért mondom, hogy ez nem csupán módszertani újítás, hanem valódi innováció: egyszerre ad gyakorlati eszközt és szemléletet, ami végig kíséri a hallgatót a karrierje során.

– A mesterséges intelligencia például alapjaiban formálja át a felsőoktatást.

– Valóban, az MI az elmúlt években minden várakozást felülírt. A legnagyobb szakértők jóslatai sem jöttek be: ütemezések, tartalmi előrejelzések sorra megdőltek. Ez jól mutatja, milyen nehéz pontosan megmondani, mire kell képezni a hallgatókat. Az egyetem feladata ezért nem az, hogy minden új technológiára azonnal „kész választ” adjon, hanem hogy felkészítse a hallgatókat az alkalmazkodásra. Ugyanaz a feladat, mint 800 éve: embert formálni. Ha a hallgató megtanul nyitottan gondolkodni, rendszerezni, bátran váltani, akkor az MI által formált világban is helyt fog állni.

– A szakmai partnerek szerepe mennyire erős az egyetem életében, például a gyakorlati képzésekben, az alkalmazott tudás becsatornázásában?

– Rendkívül erős. Közel kétezer szakmai partnerünk van a munkaerőpiacról, és nem arról van szó, hogy egyszerűen gyakorlati helyeket biztosítanak. Sok partnercég szakemberei maguk is tanítanak nálunk, így a hallgatók közvetlenül kapják a legfrissebb tapasztalatokat. Ez igaz az üzleti és turisztikai képzésekre ugyanúgy, mint a kreatívipari karra. A művészeti területén a METU ma Magyarország legnagyobb képzőhelye: több hallgató tanul nálunk, mint az összes többi intézményben együttvéve. De az országos diákköri versenyeken elért helyezések mutatják, hogy nem csak mennyiségről van szó, hanem minőségről is.

Ez azért lehetséges, mert a tanáraink jelentős része nemcsak oktató, hanem aktív szakember, vagy alkotó művész is. Egy HR-t vagy kreatívipari tárgyat másképp lehet tanítani, ha az ember maga is látja a piac működését. Ez azonnal érződik a hallgatóknál, és a munkaerőpiac is visszaigazolja: hasznos, amit nálunk tanulnak. Nem véletlen, hogy évről évre többen jelölik meg első helyen a METU-t, és egyre nő a felvett hallgatók száma, egyre növekvő felvételi ponthatárok mellett. De az is elmondható, hogy idén nyáron volt a legtöbb diplomázó az egyetemünkön, mindez nagy büszkeség minden oktatónknak és munkatársunknak. Ezek a számok, trendek összességében egyértelmű visszajelzést adnak arról, hogy az oktatáson túl a partnerségeink is valóban jól működnek, és értéket képviselnek.

De mindez máshonnan is elmesélhető: a METU alapszakjain 2011 óta nincs államilag finanszírozott hely, mégis töretlen a népszerűségük, nő a METU hallgatói létszáma. Vagyis a hallgatók és a családjaik úgy érzik, megéri fizetni azért, amit mi kínálunk. Tudják, hogy értéket kapnak, és hosszú távon megtérül a befektetés. Ez persze kötelezettséget is jelent ránk nézve: mindig bizonyítanunk kell, hogy a tandíjért valóban korszerű, használható tudást adunk. De azt látjuk, hogy a piac visszaigazolja az értékünket, és ez egy önerősítő folyamat: minél inkább bizonyítunk, annál többen jönnek.

– A technológiáról már beszéltünk, de a hallgatói életben milyen változásokat lát?

– A legnagyobb változás, hogy ma a fiatalok jelentős része tanulás mellett dolgozik, sokszor nem is anyagi kényszerből, hanem a tapasztalatszerzés, önmaguk kipróbálásának a vágya miatt. Ez új helyzetet teremt: a hallgatói létforma, mint önálló életforma, kezd feloldódni. Régen a diploma előtt ritkábban vállaltak munkát, most viszont természetes, hogy a tanultakat azonnal tesztelik a gyakorlatban. Ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell: rugalmas órarend, online támogató felületek, olyan szervezés, ami lehetővé teszi a munka és a tanulás összeegyeztetését. Ez a trend minden egyetem számára kihívás, de egyben ösztönző is az innovációra.

– Az Erasmus-programban milyen eredményeket értek el?

– Az elmúlt három évben meghatszoroztuk az Erasmus-potenciálunkat. Több száz hallgatónk vett részt külföldi mobilitásban, és több száz külföldi hallgatót fogadtunk. Ma a METU Magyarország legjelentősebb Erasmus-intézménye: nálunk hatszor nagyobb hallgatói létszámmal működő egyetemeket is megelőzünk a mobilitási számokban. A hazai Erasmus-források közel ötödét mi használjuk fel. Ez konkrét előny a hallgatóinknak: aki idejön, annak kiemelkedő esélye van külföldön tanulni, és külföldről érkező oktatókkal, valamint hallgatókkal is sokat találkozhat.

– Ha már az innovációval kezdtük, zárásként térjünk vissza ehhez: mik a terveik a közeljövőre vonatkozóan? Új szakok, küszöbön álló fejlesztések?

– Elindítottuk az első távoktatásos alapszakot, és több új képzést is előkészítünk ezen a területen. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a rövid ciklusú, mikrotanúsítványos képzésekre, amelyek gyors, célzott tudást adnak. Újraalapítjuk a szakkollégiumot, bővítjük a nemzetközi partnerségeket, és külön foglalkozunk a mesterséges intelligencia kérdésével: már indítottunk ezzel kapcsolatos szakirányú képzést is. Stratégiai célunk az angol nyelvű képzések arányának további növelése, mert a hallgatói igények egyértelműen ebbe az irányba mutatnak.