Oktatás

A szakképzés átalakításának nyertesei a magyar fiatalok

Sokan választották a szoftverfejlesztő szakmát is

Véget ért a 2024/25-ös tanév, ahol a megújult magyar szakképzés történetében először vizsgáztak az ötéves technikumi képzés első évfolyamának tanulói is, a 13. évfolyam végén. Rekordszámú szakmaszerzés és erősödés a felsőoktatásba való jelentkezésekben – ismerteti a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.

A szakképzés átalakításának nyertesei a magyar fiatalok
A legnépszerűbb szakmák között idén is a villanyszerelő vezetett
Fotó: AFP/Alexis Huguet

A közlemény szerint legnépszerűbb szakmák között idén is a villanyszerelő vezetett, de sokan választották a szakács, hegesztő, logisztikai technikus vagy éppen a szoftverfejlesztő szakmát is. A tanulók egy része a vizsgákat már teljesen digitálisan, interaktív formában teljesítette – az újítás sikerét jelzi, hogy az interaktív vizsgákon mindössze 1 százalékos volt a sikertelenségi arány – írták a közleményben.

A vizsgák mellett az év más területeken is kiemelkedő eredményeket hozott. A technikumi érettségi után felsőoktatásba felvettek aránya folyamatosan nő: 2022 óta 57 százalékkal többen jelentkeznek egyetemre a technikumból. Továbbra is a technikumok a legnépszerűbb iskolák a 8. osztályt követően, hiszen tízből hatan a szakképzést választják. Az okleveles technikusképzések köre folyamatosan bővül, ősztől már 156 technikum 28 egyetemmel együttműködve, egyeztetett tanterv szerinti oktatást biztosít a diákoknak – tették hozzá.

A szaktárca ismertette: az elkövetkező években országos hatáskörű ágazati tudásközpontokat hoznak létre, amelyek öt városban, öt szakképzési centrum gondozásában valósulnak meg informatika és távközlés, gép- és járműgyártás, élelmiszer, elektronika és elektrotechnika, valamint gépészet ágazatokban. Ezekben a központokban az iskola és a gazdaság valóban kéz a kézben jár. Itt nemcsak oktatás zajlik, hanem valódi fejlesztés és vállalati környezetbe ágyazott tudásépítés. A fiatalok itt a legmodernebb eszközökkel és valós ipari környezetben sajátítják el a szakmát.

A felzárkóztatás területén is kiemelkedő eredményeket hozott ez a tanév: a 2022/2023. évi tanévben 8,68 százalékos volt a lemorzsolódás, mindez az idei tanévre 5,86 százalékra csökkent. A korai iskolaelhagyás a 2023. évi 11,6 százalékról 2024. évre 10,3 százalékra mérséklődött. Ez is mutatja, hogy a felzárkóztatásban is sikeresek a szakképzés programjai, mint a Dobbantó Program, a Műhelyiskola, vagy az Esélyteremtési Program – közölték.

Az őszi WorldSkills világversenyen Lyonban Magyarország az összesített 10. helyen végzett több mint 60 ország mezőnyében. Fiatal szakembereink 2 arany-, 2 kiválósági aranyérmet és számos egyéb elismerést hoztak haza, bizonyítva, hogy a magyar szakképzés világszínvonalú.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerint a magyar szakképzés újra valódi életpályát kínál: „A megújult szakképzés ma már nem második választás, hanem biztos jövőt és fejlődési lehetőséget nyújt. Versenyképes tudást, stabil munkalehetőséget és akár felsőoktatási továbbtanulást kínál a fiataloknak – mindezt piacképes, naprakész tartalmakkal és korszerű környezetben. A most záruló tanév sikerei egyértelműen azt mutatják, hogy a magyar szakképzés visszanyerte méltó rangját – köszönet érte minden oktatónak, intézményvezetőnek és a diákoknak”.

A vizsgaidőszakban az intézmények és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal minden szempontból felkészülten támogatta a lebonyolítást: biztosított volt a szükséges digitális infrastruktúra, eszközpark és sávszélesség is. A szakképzés digitális fejlesztése sikerrel vizsgázott – technikai és szakmai szempontból egyaránt. Az egyre jobb vizsgaeredmények és az emelkedő kompetenciák azt mutatják: egyre tudatosabb, elhivatottabb diákok érkeznek a szakképzésbe, akik a jövő gazdaságát építik. A nyári szünet után szeptembertől újabb generációk vágnak neki a szakmatanulásnak – már egy megerősödött, országosan elismert és nemzetközileg versenyképes szakképzési rendszerben – írta közleményében a KIM.

Kapcsolódó írásaink