Oktatás

Balatoni Katalin: Legnagyobb kincsünk az identitásunk

A helyettes államtitkár szerint ez, amit napjainkban a köznevelésben átadhatunk a gyermekeknek

A legnagyobb kincs, amit napjainkban a köznevelésben átadhatunk a gyermekeknek, az a nemzeti és lokális identitásunk – hangsúlyozta a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára kedden Vasváron, a Vasvár Népfőiskola és a Táj-Kapocs Alapítvány által szervezett szakmai találkozón.

Balatoni Katalin: Legnagyobb kincsünk az identitásunk
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára előadást tart a Vasvár Népfőiskola és a Táj-Kapocs Alapítvány által szervezett szakmai találkozón a vasvári Békeházban 2025. január 28-án
Fotó: MTI/Katona Tibor

Balatoni Katalin azt mondta, hogy Európában és a világban egyfajta értékvesztés jellemző és amikor ki kell állnunk a szuverenitásunkért, amikor azt szeretnénk, hogy abból egy kicsiről se kelljen lemondani, amikor a saját értékeink és örökségünk mentén szeretnénk élni és a gyermekeket nevelni, akkor nagy szükség van az identitásra.

Felidézte, hogy sikeres iskolaigazgatókat kérdezett meg arról, hogy mi a sikerük kulcsa és azt a választ kapta, hogy nemcsak a nemzeti, hanem a saját ünnepeiket is megtartják, visszavárják az öregdiákokat, vagyis közöséget erősítenek.

Ezek a lokális identitások a nemzeti identitáshoz hasonlóan építik a nemzetet és gyökeret adnak a felnövő nemzedéknek – mondta.

Hangsúlyozta, ha gyermekeink jelenéről és jövőjéről beszélünk, akkor az ország, a nemzet jelenéről és jövőjéről is beszélünk és a szavak mellett tettekre és elkötelezett emberekre is szükség van.

Az iskoláknak fontos a társadalmi szerepük, mert nem mindegy, hogy a fiatalok milyen tudással, képességekkel jelennek meg a munkaerőpiacon és hogyan töltik az életüket – mondta.

A helyettes államtitkár szerint Magyarországon nemcsak területi, hanem létszámbeli különbségek is vannak az iskolákban, a kistelepülések esetében van, ahol az első és a nyolcadik évfolyam között működnek az intézmények, de van olyan is, ahol csak alsó tagozatok vannak.

A kérdés az, hogy ezt miként tudjuk jól használni – emelte ki. Példaként említette, hogy Nyugat-Európában centrum iskolákat hoznak létre, amelyek esetében központosítani lehet a költségvetést, optimalizálni lehet a költségeket, a pedagógusokat és az infrastrukturális fejlesztéseket.

A magyar kormány azonban a kisiskolák fenntartása mellett teszi le a voksát, mert azt szeretné, hogy minél több településen legyen iskola – szögezte le.

Balatoni Katalin beszélt arról is, hogy Magyarországon a mobilitást illetően kettősség van, mert van olyan szülő, akinek az a fontos, hogy az iskola minél közelebb legyen az otthonához, míg más szülőnek az a fontos, hogy milyen maga az iskola, mit tud adni, hogyan tudja nevelni a gyermeket.

Hozzátette: mindezek ellenére nincs annál nagyobb kincs, mint hogy a gyermekek közösségben nevelődnek. A kisiskoláknak ebben nagy szerepük van, hiszen olyan emberi közösségeket alkotnak, ahol oda tudnak figyelni egymásra, az egyéni sajátosságokat sokkal jobban előtérbe tudják helyezni – mondta.

Kiemelte, hogy mindezek mellett fontos a kisiskolákban az infrastrukturális és az eszközfejlesztés, ahogy az is, hogy jó vezetői legyenek az intézményeknek és a közösségeknek.

Balatoni Katalin bizodalmát fejezte ki a január elején indult új köznevelési igazgatói képzés iránt, amelynek célja, hogy felkészítse a jövő köznevelési intézményeinek vezetőit arra, hogy hogyan erősítsék a közösséget, a közösség identitását.

Kapcsolódó írásaink