Oktatás

Pósánné Rácz Annamária: A felsőoktatási irányítás feladata az innovációk generálása és támogatása

Erőteljes hazai együttműködésre van szükség

A felsőoktatás irányításának feladata, hogy az innovációkat generálja és támogassa – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, a Digitális Oktatásfejlesztési Kompetenciaközpont (DOKK) bemutatkozó eseményén.

Pósánné Rácz Annamária: A felsőoktatási irányítás feladata az innovációk generálása és támogatása
Pósánné Rácz Annamária: Nagy kérdés, milyen választ lehet majd adni a növekvő információdömpingre
Fotó: Facebook/Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Alumni Közössége

Pósánné Rácz Annamária az esemény keretében a digitális oktatásfejlesztés jövőjéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy a digitális átalakulás során a továbbtanulni vágyó hallgatók elvárásait nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Nagy kérdés, milyen választ lehet majd adni a növekvő információdömpingre és az egyre inkább szerteágazó hallgatói mobilitásra – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Arra a felvetésre, hogyan lehet felkészíteni a köznevelésből érkező diákokat arra, hogy a felsőoktatásban várhatóan teljesen másképp kell majd tanulni a digitális változások következtében, azt válaszolta, a pedagógusképzésen keresztül vissza lehet hatni a közoktatásra, és így közelíteni lehet egymáshoz a két rendszert.

Pósánné Rácz Annamária rámutatott arra is, hogy a felsőoktatásnak az ismeretközvetítésen túl van egy emberi oldala is, hiszen az oktatók példát mutatnak és személyes tapasztalatokat adnak át.

Ritter Dávid, az oktatásdigitalizáció területének szereplőit összefogó EdTech Koalíció elnökének véleménye szerint a technológia fejlődése bonyolult, költséges és üzletileg determinált, mindez pedig szegregációt okozhat az intézmények között.

Nemzeti szintű összefogás kell, mert az intézmények önmagukban túl kicsik a megfelelő technológia megvásárlásához és fejlesztéséhez – jelentette ki.

Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának vezetője úgy vélekedett, hogy a következő húsz évben drasztikus átalakuláson megy majd keresztül a felsőoktatás: szerinte eltűnik majd a frontális oktatás, a mesterséges intelligencia által személyre szabottan szerzik meg az ismereteket a hallgatók, az oktatók pedig inkább partnerként személyes beszélgetéseket, közös gondolkodást folytatnak majd velük.

Szintén kiemelte, hogy erőteljes hazai együttműködésre van szükség az intézmények között, valamint figyelni kell a nemzetközi trendek alakulását is.

Dringó-Horváth Ida, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának (KRE-BTK) Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője azt hangoztatta, az oktatókat kell felkészíteni arra, hogyan valósul meg majd egyfajta partnerség a hallgatók, a mesterséges intelligencia és közöttük.

Problémaként említette, hogy az intézmények csak nagyon lassan, szigetszerűen reagálnak a technológia fejlődésére, ezen pedig szerinte segíthetne egy erősebb együttműködés, összefogás az egyetemek között.

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke szerint a digitális lehetőségeket fel lehetne használni egy olyan komplex rendszer kidolgozására, amely figyelembe tudná venni a hallgatók személyes képességeit és igényeit is a képzés során, valamint segíthetne a lemorzsolódás csökkentésében is.

Megjegyezte, hogy a felsőoktatásban nagyon fontos a közösségi élet is, ezért az online oktatás fejlesztése mellett megoldást kell találni arra, hogyan pótolja az ember a közösségi találkozásokat.

Kapcsolódó írásaink