Hogyan maradhatunk talpon az MI-forradalom korában?

– Szeptemberben indul a METU szakirányú továbbképzése, amely a mesterséges intelligenciára fókuszál. Mi ennek a célja?

– Magyarországon vannak rövidebb, néhány hetes tanfolyamok, amelyek a mesterséges intelligenciát állítják a középpontba, de ezek sokszor elég felületesek, a hosszabb képzések pedig jellemzően a programozókat célozzák meg. A kettő között nincs olyan minőségi képzés, amely kellő mélységben, de alapvetően az általános felhasználókra, alkalmazókra fókuszálna. Ide sorolom akár a jogászokat, közgazdászokat, bárkit, akit érdekelhet ez a terület. Igény ugyanakkor van rá, ezért döntöttünk úgy, hogy szervezünk egy komolyabb, elmélyültebb képzést – kifejezetten azoknak, akik egyébként mély technológiai-adatelemzési tudással nem rendelkeznek, de a nyitottság a technológiára megvan bennük. Miért gondoljuk, hogy ez fontos? Azért, mert a jövőben a mesterséges intelligencia alapvetően fogja meghatározni azt, hogy hogyan dolgozunk, és számottevő előnyre tehetnek szert azok, akik tudják ezeket az eszközöket használni; azt, hogy hogyan tudják beépíteni ezeket a mindennapokba, a munkájukba.

– Ez azt jelenti, hogy ide nem csak informatikusok vagy szakközgazdászok jelentkezhetnek, hanem gyakorlatilag bárki BA/BSc-diplomával?

– Így van, gyakorlatilag bárki jelentkezhet alapfokú diplomával és középfokú angol nyelvtudással. Ez utóbbi azért fontos, mert a szakirodalom jelentős része csak angolul érhető el. Ez egy nagyon gyorsan változó terület, ezért lényeges, hogy „up to date”, tehát minél frissebb tudást tudjunk megosztani a hallgatókkal. Ezért kell az angol legalább „megértési szinten”. Maga a képzés két féléves, és nem az informatikára épül, bár a tananyagban természetesen az is helyet kapott. Szombatonként, hétvégente lesznek a kis csoportos, gyakorlatorientált órák. Szándékosan nem az előadás szót használom, mert ez nem egy klasszikus, frontális képzés. A cél az, hogy a hallgatóink használni tanulják meg ezeket a rendszereket, alkalmazásokat, és képessé váljanak önállóan megoldani a legkülönbözőbb problémákat, amelyekkel most vagy a jövőben szembesülnek. Mondok egy példát: lesz úgynevezett prompt engineering tantárgyunk, ahol arról lesz szó, hogyan kell promptot írni, hogyan kell, illetve hogyan érdemes kommunikálni a generatív mesterséges intelligencia megoldásokkal.

– Ez az, amikor megadom a ChatGPT-nek, mondjuk, hogy mire vagyok kíváncsi, milyen adatokat szeretnék összegyűjteni?

– Így van, pontosan. Egy-egy kérdést sokféleképpen be lehet írni, de melyik megoldás a leghatékonyabb? Mi kell ahhoz, hogy a leginkább azt kapjam vissza, amit szeretnék? Ezt fogjuk nemcsak megmutatni, hanem ki is próbálni. Sokat hallunk arról, hogy a mesterséges intelligencia néha „hallucinál”. Hogy ez miért van, ahhoz fontos megérteni valamilyen szinten a technológiai alapokat, és hogy ezt a hibát amennyire csak lehet, kiküszöböljük, ahhoz jól kell tudni promptolni, és ismerni kell a technológia korlátait.

– Május elején a METU együttműködési megállapodást kötött a világ egyik legrangosabb egyetemével, az amerikai Arizona State Universityvel. Ez érinti a szóban forgó képzést is?

– Ez nagy lehetőség képzésünk esetében is. Az ASU-együttműködés kapcsán rendelkezésünkre álló, digitális tananyagokat is igyekszünk beépíteni a két félév programjába. Az Arizona State Universitynek a digitális oktatásban vezető szerepe van, nagyon színvonalas digitális tananyagai vannak, és az említett ChatGPT fejlesztőjének, az OpenAI-nak az első egyetemi partnere. A képzés jelenleg még nem double degree jellegű lesz, amerikai diplomát automatikusan nem ad, de a képzésen végzett hallgatóknak, a METU alumni tagjaiként lehetőségük lesz a METU kínálatából a későbbiekben olyan további, „gyorsított” utakat választani, amelybe a jelen képzést be lehet számítani, és akár ASU-diplomát is lehet a végén szerezni hasonló szakterületeken.

– Akkor ez egy unikális képzés?

– Bizonyos szempontból igen.

– Most júliusban beszélgetünk egy szeptemberben induló képzésről. Adódik a kérdés, hogy erre lehet még jelentkezni, és ha igen, meddig?

– Természetesen, július végéig ráadásul kedvezményesen. Egyébként pedig szeptember 8-ig, így senki nem késett el. Szeretettel várjuk az érdeklődőket. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy senkinek sincs félnivalója a technológia bonyolultsága miatt. Ez egy átfogó képzés lesz, lesznek kifejezetten bevezető tárgyaink, amelyek keretében a mesterséges intelligencia logikáját, működési modelljét tudják megismerni a hallgatók. Aztán a már említett prompt engineering tárgyunk mellett lesz úgynevezett low code/no code programozás is, amely arról szól, hogy mély programozói ismeretek nélkül is megoldható számos automatizálási feladat. Lesznek kifejezetten esettanulmányokkal foglalkozó tárgyaink, amelyek egyik része az üzleti, másik része a kifejezetten pénzügyi felhasználásról szól, és így tovább. A két félév során a hallgatóknak kis csoportokba rendeződve egy saját projektet kell összerakniuk, és a végén ebből írnak majd diplomadolgozatot. Tehát itt tényleg a gyakorlati alkalmazáson lesz a fókusz.

– Sok területről érkezhetnek a hallgatók, és gyakorlatorientált lesz a képzés. Ebbe azért még egy picit szerintem menjünk bele. Az interjú előtt megnéztem, hogy milyen cikkek jelennek meg az utóbbi időben a mesterséges intelligenciáról és az arra épülő eszközökről. Vannak az aggódó típusú hírek a deepfake miatt meg azok, amelyek például arról szólnak, hányasra érettségizett volna le a ChatGPT. De ez egy sokkal összetettebb terület. Mire számíthat, aki elvégzi a METU szakirányú továbbképzését?

– Érdemes definiálni, hogy mit is értünk mesterséges intelligencia alatt, mert most nagyon sokat halljuk ezt a kifejezést, sok mindenre rámondják, de alapvetően azokról a technológiai megoldásokról van szó, amelyek olyan problémákra adnak működőképes megoldást, amelyeket korábban tipikusan emberi intelligenciával oldottunk meg. Tehát ez egy széles kör, lehet ez egy automatizációt vagy egy optimalizációt elősegítő mechanizmus is… Gondoljunk csak bele, hogy mennyi manualitással találkozunk a mindennapjaink során, és mennyi időt, pénzt, energiát lehetne megspórolni, ha ezek digitális megoldásokkal kiválthatók lennének. Egy chatbotot „megtaníthatunk” arra, hogy megválaszolja a vásárlóink kérdéseit, fogadja és feldolgozza a rendeléseket. Egy svéd fintech cég például 700 ügyfélszolgálatos munkatársát váltotta ki egy ilyen chatbotos alkalmazással, több millió dollárt megspórolva. Vagy például egy pékség esetében a mesterséges intelligencia megfelelő adatok birtokában racionalizálhatja a termelést – vagyis segíthet abban, hogy minél kevesebb áru maradjon a pultban megszáradva. Tehát nagyon széles a spektrum, és az a legfontosabb, hogy a hallgatóink olyan praktikus tudás birtokába jussanak, amelyet aztán személyre szabottan, a saját területükön, szervezetükben, esetleg saját vállalkozásukban is képesek alkalmazni a felmerülő problémák megoldása során.

– Amit az előbb említett, a svéd példa – azt hiszem, ez az emberek legnagyobb félelme manapság: hogy a mesterséges intelligencia „elveszi a munkájukat”. Másfelől úgy tűnik, hogy aki megtanul élni ezekkel az eszközökkel, az biztosan nem fog utcára kerülni.

– Ez egy nagyon izgalmas gondolat, és valóban sokszor felmerül. Ilyen félelmek a múltban is voltak: gondoljunk csak a géprombolók időszakára. De eddig is a világ nem omlott össze a fejlődéstől, bár a kockázatokra természetesen figyelnünk kell. Ami a kérdés második felét illeti, nemrég beszéltem egy MIT-s professzorral, és neki is az volt a véleménye, hogy várhatóan nem a gépek fogják elvenni a munkánkat, hanem azok az emberek, akik jobban tudják használni ezeket a gépeket. Úgyhogy igazából mindenkinek az a fő feladata vagy felelőssége, hogy képezze magát.