Oktatás

Hankó Balázs: Magyarország kerüljön a tíz legjobb európai innovátor közé 2030-ra!

A kormány célja, hogy Magyarország a legjobb tíz innovátor ország közé kerüljön 2030-ra Európában, és „világbajnok legyen a szakképzésben” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton Budapesten, az Informatikai Oktatási Konferencián.

Hankó Balázs: Magyarország kerüljön a tíz legjobb európai innovátor közé 2030-ra!
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára előadást tartott az Informatikai Oktatási Konferencián a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Q épületében 2024. március 23-án
Fotó: MTI/Soós Lajos

Hankó Balázs kiemelte: az informatikai felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció olyan tudásszolgáltató rendszert alkot, amelynek a gazdasági szereplők folyamatosan változói igényeit kell biztosítania, mert ezek az ágazatok a gazdasági jövőképesség motorjai. Ez összhangban áll azokkal a kormányzati tervekkel, hogy a foglalkoztatottsági ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen az évtized végére – tette hozzá.

A tudásszolgáltató rendszerekben jelentős előrelépés ért el Magyarország az elmúlt években. Öt éve még hét, ma már 12 magyar egyetem van a világ legjobb öt százalékában, a magyar innováció is szintet lépett. A magyar informatikai szakképzés Euróba-bajnok – mondta az államtitkár, utalva a Szakmák Európa-bajnokságán (EuroSkills 2023) elért magyar sikerekre. Úgy fogalmazott: „ambíciónk se lehet más, mintsem hogy világbajnokká tegyük a magyar szakképzést”.

A globális népességszám rangsorában Magyarország a 96., a gazdasági teljesítményt mérve (GPD) 49., míg innovációban a 33. helyen áll, gyártási csúcstechnológia terén is a világ élvonalában van – ismertette.

A célok között jelölte meg, hogy 2030-ra egy magyar egyetem is szerepeljen a világ legjobb 100 felsőoktatási intézménye között és három Európa 100 legjobbja között; a felnőttképzésben részt vevők arányát pedig a jelenlegi 60 százalékról 70 százalékra emelkedjen.

Az IT-felsőoktatáról szólva kiemelte a hat szemeszteren át tartó, projekt- és csapatmunka-alapú, gyakorlatorientált üzemmérnök-informatikus képzést (BProf). Ez a képzési rendszer a szakképzésben végzetteknek nyújt továbblépést, legnagyobb előnye, hogy a tananyag a vállalati gyakorlatban hasznosítható.

Az informatikai felsőoktásban cél, hogy minden második diák az egyetem mellett olyan feladatot végezzen, amely megfelel a képzési területének, és ezt kreditpontokkal is lehetne ösztönözni – mondta.

A duális szakképzésben feladat, hogy az informatikai területen biztosítsák a szereplőknek a duális partnerséget. Ehhez finanszírozási ösztönzők, a cégek érdekeltté tétele és megfelelő képzési tananyag kialakítása szükséges – részletezte az államtitkár.

Hankó Balázs szorgalmazta az informatikai felsőoktatásban már ismert jó gyakorlatok átültetését a duális szakképzésbe.

Utóbbira kitérve elmondta, hogy az ágazat megújítása a Szakképzés 4.0 stratégiának köszönhetően a 2020-as évek óta jól halad, és a piaci szereplők bevonásával, az igényeiknek megfelelő versenyképes képzést biztosít – mondta.

Ehhez hozzájárultak a kormányzati intézkedések: az idén a 32 százalékot meghaladó bérfejlesztés mellett folytatódott a digitális tananyag bővítése, az e-kréta rendszerben a digitális tananyagok száma eléri a 700-at – tette hozzá.

A szakképzésben 2024 a fejlesztés éve: a kormány 96 milliárd forint forrást ad 31 szakképző intézmény számára eszközbeszerzésre, 21. századi felételeket biztosítva – hangsúlyozta.

A felsőoktatás és a szakképzés összekapcsolására példaként említette, hogy a szakképzésben eltöltött plusz egy év után a diákok a felsőoktatásban elszámolható kreditpontokat kaphatnak, a legkiválóbbak az ötödik évükben már előzetes hallgatói jogviszonyba kerülhetnek.

Megerősítette: a kormány ösztönzi az együttműködést a felsőoktatási és szakképző intézmények, valamint a vállalatok között, bármelyik fél oldaláról is érkezzen ilyen megkeresés, mert ez a rugalmas együttműködés segíthet a 2030-ra kitűzött kormányzati célok elérésében.

Kapcsolódó írásaink