Oktatás
KIM: Újabb magyar egyetem a világ élvonalában, erősödött a magyar innovációs teljesítmény is + VIDEÓ
A győri Széchenyi István Egyetem először szerepel az öt százalékba tartozó „elit körben”
Azt írták: a szerdán megjelent Times Higher Education (THE) -rangsorban a győri Széchenyi István Egyetem először szerepel az öt százalékba tartozó „elit körben”. Tovább javult Magyarország innovációs teljesítménye is a szintén szerdán megjelent Global Innovation Index jelentése szerint.
Az egyik legelismertebb nemzetközi felsőoktatási rangsor, a Times Higher Education 2004 óta jelenik meg, az értékelésnél az egyetemek három kiemelt feladatát veszik figyelembe: oktatás, kutatás és vállalkozási tevékenység. A magyar felsőoktatás a tradicionális listavezető nyugat-európai és észak-amerikai intézmények mellett a kiemelkedően teljesítő, a rangsorok módszertanát a felsőoktatási fejlesztési stratégia fókuszába helyező ázsiai egyetemek által is diktált világversenyben állja meg a helyét – közölte a KIM.
A magyar felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem továbbra is a világ legjobb egy százalékában van, a tavalyi évhez képest magasabb pontszámmal a 251–300. hely között végzett. A Debreceni Egyetem 400 helyet javítva a 601–800. kategóriába lépett előre. A világranglistára felkerült továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Agrár - és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, valamint az idei évben először a győri Széchenyi István Egyetem is – ismertették.
Idézték a közleményben Phil Batyt, a THE globális ügyekért felelős vezetőjét, aki úgy fogalmazott: „Lenyűgöző volt látni, hogy Magyarország idővel megerősítette pozícióját a Times Higher Education World University Rankings rangsorában". A THE-rangsor csak a kutatásintenzív és globálisan orientált egyetemeknek nyitott – tette hozzá –, és a világ legátfogóbb, legkiegyensúlyozottabb és legszigorúbb teljesítményértékelési rendszere, amely 17 teljesítménymutatót alkalmaz. Magyarország folyamatosan növelte részvételét a rangsorban, a 2018-as 7 egyetemről mára 11-re, és a fokozódó globális versenyben idén a tavalyi kettőről háromra a világ exkluzív, ezres toplistáján – mondta.
Phil Baty külön gratulált a Debreceni Egyetemnek azért, hogy idén két sávot javítva a legjobb 800 közé került a rangsorban, valamint a Széchenyi István Egyetemnek, hogy először szerepel a világranglistán.
A tárca tájékoztatása szerint a szintén szerdán megjelent Global Innovation Index 2023 világranglistán Magyarország egy helyezést lépett előre az innovációs teljesítmény szempontjából, így – e tekintetben – a 33. helyet foglalja el a 132 ország eredményeit összesítő rangsorban. A Global Innovation Index hét fő „teljesítménypillére” tekintetében Magyarország négy esetben is javított helyezésén az előző évi adatokhoz képest. Magyarország teljesítménye a Tudás- és technológiaeredmények pillér esetében a 26. helyen van, míg az Üzleti kifinomultság pillér esetében az EU-átlag feletti, 30. helyezést jelent.
Megemlítették a közleményben, hogy Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Facebook-oldalán közzétett videóban arra hívta fel a figyelmet: a Széchenyi István Egyetem előrelépésével a két legnagyobb rangsorban „immár 12 egyetemünk szerepel a legjobb öt százalékban a világ 30 ezer intézménye közül”.
Nemcsak a magyar egyetemek erősödnek, hanem Magyarország innovációs teljesítménye is, ami azt jelenti, hogy Magyarország „az innovációs ráfordítások szintjéhez képest több innovációs eredményt állít elő, szolgálva ezzel a magyar gazdaság versenyképességének erősödését” – hangsúlyozta az államtitkár a KIM közleménye szerint.
