Oktatás

A világ országainak feléből érkeznek hallgatók a Budapesti Metropolitan Egyetemre - INTERJÚ

A felsőoktatási intézménynek a világ valamennyi kontinensén van partnere

Megalakítása óta nagy utat tett meg a Budapesti Metropolitan Egyetem, amelynek egyértelmű célja, hogy a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére alapozva Kelet-Közép-Európa legjelentősebb magánegyeteme legyen. Az elképzelésekről Dr. Rada Péter, nemzetközi rektorhelyettes beszélt lapunknak nyilatkozva.

A világ országainak feléből érkeznek hallgatók a Budapesti Metropolitan Egyetemre - INTERJÚ
Dr. Rada Péter, a Metropolitan Egyetem nemzetközi rektorhelyettese
Fotó: MH/Török Péter

– Napjainkban minden felsőoktatási oktatási intézmény igyekszik minél jobb pozíciót elérni a nemzetközi listákon, hová jutott el eddig az egyetem?

– A nemzetköziesítés, mint egyfajta kulcsszó, nemcsak a magán-, hanem az állami egyetemeknek is fontos és a felsőoktatás mellett az egész magyar nemzetgazdaság egyik kiemelt területe. A Budapesti Metropolitan Egyetem a képzési portfóliónak megfelelően építette ki azt a nemzetközi kapcsolatrendszert, amire húsz év után már azt mondhatjuk, hogy kiemelkedő szerepe van az egyetem életében. Ez folyamatos alkalmazkodást igényel a világban gyorsan változó trendekhez, és a hallgatóinkat is arra kell ösztönözni, hogy ebben a gyorsan változó nemzetközi környezetben tudják megállni a helyüket. Egy, a piacon működő magánegyetem a hallgatókból él, és csak akkor lehet eredményes, ha folyamatosan képes megújulni. A Metu-ra több mint száz országból érkeznek hallgatók, és ha figyelembe vesszük, hogy körülbelül kétszáz ország van a világon, akkor meggyőződésem, hogy ez igazolja az itt zajló oktatás nemzetközi elfogadottságát.

– Milyen külföldi kapcsolatai vannak az egyetemnek?

– Az elmúlt húsz évben a külföldi kapcsolatrendszer kiépítése folyamatosan fejlődött, de az utóbbi másfél évben a tulajdonosváltásnak és az ambiciózus céloknak köszönhetően olyan fázisba léptünk, amely egyfajta ugrásszerű előrelépést tesz lehetővé abba az irányba, hogy az egyetem globálisan látható legyen a felsőoktatási térképen. Ma már elmondhatjuk, hogy több mint 100 országból érkeznek hallgatók a Budapesti Metropolitan Egyetemre. Nemzetközi összehasonlításban, a világ legnívósabb nemzetközi kapcsolatokat oktató egyeteme, a párizsi Sciences Po, is azzal hirdeti magát, hogy a világ száz országából vannak diákjai. Ezt figyelembe véve igazán illusztris társaságban van az egyetemünk. A Budapesti Metropolitan Egyetemnek a világ valamennyi kontinensén van partnere, akikkel az együttműködés a szakterületekre vonatkozó kapcsolattól a kapacitást kölcsönösen bővítő együttműködésig terjed, amely nem csupán a hallgatóinkat érinti, hanem az oktatóinkat is, hiszen a legkorszerűbb oktatási technikák elsajátítását is elősegíti. Ez ma összesen több mint kétszáz partnert jelent. A szorosabb együttműködést jelentő stratégiai partnereink száma az elmúlt másfél évben ugrásszerűen növekedett. A legutóbbi akadémiai esztendőben tizennégy stratégiai partnerséget kötöttünk, amelyek célja, hogy a partnereinkkel közös diploma, vagy duális képzésen keresztül külön, külön egy, egy diploma megszerzésének a lehetőségét adjuk a diákjainknak. Egy ilyen forma kialakításához persze hosszú évek szoros együttműködésére van szükség, hiszen mindkét ország előírásainak és a Budapesti Metropolitan Egyetem szigorú minőségi elvárásainak is meg kell felelni.

Rada Péter kiemelte:
Rada Péter kiemelte: a partnereinkkel közös diploma, vagy duális képzésen keresztül külön, külön egy, egy diploma megszerzésére is van lehetőség
Fotó: MH/Török Péter

– Milyen szempontok szerint válogatják ki a partnereiket?

– Nyilván figyelembe kell venni, hogy melyek azok a régiók, amelyekben a hallgatók leginkább mobilisak, hajlandók Európába jönni és ki is tudják fizetni az ezzel járó költségeket. Nekünk nem az a célunk, hogy a kalandvágyból érkezőket találjuk meg, hanem olyan, a Budapesti Metropolitan Egyetemhez köthető szakembereket képezzünk, akik a világ bármely pontján képesek megállni a helyüket. A kapcsolatok kialakításánál az is fontos, hogy milyen tartalommal tudjuk azokat megtölteni. Néha lehet, hogy egy neves egyetemmel a kapcsolatfelvétel talán jobban hangzana, de az rövid távú sikert eredményez, mi pedig hosszú távú kapcsolatokra törekszünk a Metu céljait és vízióját osztó partnerekkel.

– Melyek a kiemelt régiók?

– Amelyekben olyan modell-folyamatok zajlanak, amikből tanulni tudunk. Itt az az Európai Unió tagországai mellett ki kell emelni Szingapúrt, ahol nagyon erőteljesen jelen vagyunk, de említhetem Délkelet-Ázsia több országát is, miként hasonlóan fontos Dél-Korea és Japán. A Közel-Keleten az Egyesült Arab Emirátusok mellett kiemelten fontos Dubai és Izrael, és természetesen az Egyesült Államok is ebbe a körbe tartozik. Ezekben az országokban nagyon sok olyan példát láthatunk, amelyeket érdemes beépíteni az oktatási tevékenységünkbe, a működésünkbe. Indiáról és Kínáról pedig azért sem szabad megfeledkezni, mert a nemzetközi hallgatóáramlás két legnagyobb motorjáról beszélünk. Éppen ezért az ottani egyetemekkel kialakítható kapcsolatok különösen vonzók lehetnek a mi diákjaink részére is. Vannak olyan régiók is, amelyekben a következő tíz évben olyan gazdasági, társadalmi változások fognak bekövetkezni, amelyekről lemaradni nem érdemes. Ilyen terület például a magyar nemzetgazdaság által is felfedezett Közép-Ázsia, ezen belül is Üzbegisztán vagy Kazahsztán. Az elmúlt időszakban a két ország öt egyetemével kötöttünk stratégiai partnerséget.

– Ezen a területen mennyire zajlik harc a magyar egyetemek között?

– Én semmiképpen nem nevezném annak, inkább lehetőségnek arra, hogy más hazai egyetemekkel szorosan együttműködve a jelenlétünket fokozzuk az adott régióban. Jó példa erre a Magyar Rektori Konferencia, ami kiemelkedő erőfeszítéseket tesz a hazai egyetemek nemzetközi céljainak összehangolása érdekében is.

– Ebben a nemzetközi versenyben, mi az a jellegzetes, egyedi, amit a Budapesti Metropolitan Egyetem tud nyújtani?

– A világ számos országában már az is figyelemfelkeltő, hogy egy Budapesten működő magyar magánegyetem vagyunk. Kiemelkedően fontos szerepe van az ország külpolitikai, külgazdasági tevékenységének is, ami felhívja a figyelmet Magyarország értékeire. Korábban az Egyesült Államokban dolgoztam diplomataként, és saját magam is tapasztaltam, hogy az itthon kialakult tévhittel szemben igenis nagyon sokan tudják, hol van Magyarország. Külön vonzerőt jelent, ha valaki már korábban járt Budapesten. Egy egyetem kiválasztásában nem csupán a hallgató, hanem a család szempontjai is fontosak, hiszen többnyire a szülők biztosítják a tanuláshoz szükséges támogatást. A megszerezhető és a világ bármely országában hasznosítható tudás mellett meghatározó szempont, hogy Magyarország az Európai Unió tagja , mert az unió vonzereje világszerte nagyon magas. Az unióba való legális bejutás egyik legjobb módja, ha valaki egyetemi képzésen vesz részt. Az unión belül pedig a közbiztonsági listák élmezőnyében van Magyarország, amely érthetően különösen a gyermeküket távoli vidékre elengedő szülők számára meghatározó szempont, de ezenkívül említhetem a kedvező megélhetési költségeket is. Összefoglalva, a Budapesti Metropolitan Egyetem azért vonzó egy külföldi hallgató számára, mert naprakész, piacorientált tudást biztosít, olyan ismereteket átadva, amely azt követően a világban jól hasznosítható. Költséghatékonyan, értékes diplomát nyújt az Európai Unión belül, amely Közép-Európára ugyan általában is igaz, ezért is szeretnénk a térség legjobb magánegyetemévé válni.

Kapcsolódó írásaink