Művész páholy

Csák János szerint Az ember tragédiája ma is iránymutató alkotás

A két éve elhunyt Jankovics Marcellről is megemlékeztek az Magyar Művészeti Akadémián rendezett tisztelgő esten

Az ember tragédiája ma is iránymutató alkotás - emelte ki Csák János kulturális és innovációs miniszter a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) emlékestjén, amelyen a szerző, Madách Imre születésének kétszázadik, és Az embert tragédiája ősbemutatójának száznegyvenedik évfordulója alkalmából rendeztek tisztelgő estet.

Csák János szerint Az ember tragédiája ma is iránymutató alkotás
Csák János kulturális és innovációs miniszter beszédet mond a Magyar Művészeti Akadémia Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékestjén a Pesti Vigadóban
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Beszédében a kulturális és innovációs miniszter kitért arra is, hogy milyen személyes kapcsolódási pontjai vannak a művel, illetve annak animációs filmes változatával, és alkotójával, a két éve elhunyt Jankovics Marcellel, aki az MMA tiszteletbeli elnöke volt. Mindketten jelen voltak például a mű 2011-es londoni bemutatóján, majd 2014-ben, ahol Szentpéterváron mutatták be a monumentális animációs alkotást.

A májusban elhunyt Jankovics Marcell által készített alkotást 1984-ben Los Angelesben beválasztották a világ ötven legjobb animációs filmje közé
Jankovics Marcell animációs filmrendező két évtizeden át készítette monumentális alkotását,amelyben Madách művét dolgozta fel
Fotó: MH archív/Hegedüs Róbert

Csák János felidézte, hogy 2009-ben a The Economist című lap Madách művéről azt írta, hogy a nyugati civilizáció, az emberiség haladásának a legjobb modern parabolája, az emberi létmetaforája. Megjegyezte: a mű versenytársa volt Goethe Faustja, Dante Isteni színjátéka és Milton Elveszett paradicsoma. Mint kiemelte, az angol lapban úgy fogalmaztak: Az ember tragédiája az a mű, amely a leginkább leírja az emberi természetet. Azt is megemlítette, hogy Az ember tragédiája kritikus szemléletmódjával 30 évvel megelőzte Friedrich Nietsche Imigyen szóla Zarathusztra című művét.

Csák János arról is szót ejtett, hogy számára annyira meghatározó alkotás Az ember tragédiája, hogy minden évben újra elolvassa.

Beszélt arról is, hogy Madách Imre főművében összefoglalta mindazt, hogy a felvilágosodás eszméi és a korábbi eszmék az emberi létről tudtak, és megmutatta, miként alkalmazhatók együttesen a saját korára.

A miniszter párhuzamot vont Madách Imre és Jankovics Marcell alakja között, mint mondta, mindketten vállaltak közéleti szerepet, és mindkettőjükről elmondható, hogy nagy gondolkodók voltak, és zsenialitásuk máig ható.

Turi Attila, az MMA elnöke beszédében köszöntőjében Madách Imrét és Jankovics Marcellt korszakos jelentőségű alkotónak nevezte.

A jeleneteket képkockáról képkockára rajzolták meg az alkotók
A Toldi animációs változata is Jankovics Marcell azon művei közé tartozik, amelyekről elmondhatjuk, hogy műveltségünk alapkövei
Fotó: Jankovics Marcell, MTVA

Mint mondta: A kétszáz éve Alsósztregován született Madáché a zseniális alapmű, amelyet Jankovics Marcell a huszonegyedik század vizuális nyelvére fordított művészi tehetségével, kifejtve annak képvilágát, az intellektus fölé emelve annak befogadását.

Megemlékezett arról, hogy Jankovics Marcell több mint két évtizeden át dolgozott a mű filmváltozatának elkészítésén, 2011-re készülhetett el a „minden szín tekintetében egyedi, unikális képvilágú, ugyanakkor egységes egész animációs film”.

A magyar filmművészet e kimagasló remekműve a madáchi sziklaszilárd alapra épült, a műre, amely az egyetemes emberi kultúra és história 19. századi összegzése, és amely máig sem veszített időszerűségéből, mert létezésünk alapjaira épül - fogalmazott Turi Attila.

Az MMA elnöke megjegyezte azt is, hogy bár Madách műve az emberi lét alapkérdéseit igyekszik megválaszolni, nem sorolható egyik történetfilozófiai irányzathoz sem, megközelítése, nézőpontja megismételhetetlenül egyedi.

Az esten Csák János kulturális és innovációs miniszter megemlékezett  az animációs változat londoni fogadtatásáról
Az esten Csák János kulturális és innovációs miniszter megemlékezett az animációs változat londoni fogadtatásáról
Fotó: Wikipédia

Huszti Péter, Kossuth-díjas színművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja pályáját sokféleképpen átszövi Az ember tragédiája: főiskolás korában a Szegedi Szabadtéri Játékokon kisebb szerepeket alakított, 1969-ben már ő játszotta Ádámot a Szinetár Miklós rendezésében készült filmben, később pedig ő lett az Úr hangja. A kerekasztal beszélgetésen felidézte ezeket az alakításokat, és megemlékezett olyan színészóriásokról is, mint Bessenyei Ferenc vagy Básti Lajos.

A legszívszorítóbb a Kerényi Imre rendezésében színpadra állított előadás volt, amellyel a Madách Színház, mint drámai teátrum búcsúzott annak idején, és több, a darabban játszó színész még nem tudta, merre tovább. Ezen az előadáson az Úr hangja vigasztalóan, biztatóan mondta el az utolsó szavakat, amelyek egészen más zengésűek voltak, mint például az animációs filmes változat végén.

Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, a nemzet művésze, Jankovics Marcell alkotótársa volt animációs filmjeiben. Mint mondta, az olyan művek, mint Az ember tragédiája, a János vitéz vagy a Toldi, amelyekből Jankovics Marcell animációs filmeket készített, műveltségünk alapkövei.

Arra is kitért, hogy Az ember tragédiája animációs változata készülésének két évtizede alatt hihetetlen változások zajlottak a technikában, az animációban, és mindenben. Az alkotást gyártó filmstúdió többször is költözött, közben elterjedt a számítógépes grafika, és már minden másképp készült. Viszont a tragédiát nem színről színre lineárisan rajzolták, hanem egészen más sorrendben, így elsőre talán nem mindenkinek szembetűnő a különbség. Az alapkoncepció az volt, hogy minden színt külön műként rajzolnak meg, az adott korszak képzőművészeti stílusát alapul véve.

Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, író szintén Jankovics Marcell alkotótársa volt, például a Jelképtár című kötetet is együtt írták. Szemadám Az ember tragédiájának a nyomon követhető szellemi hátteréről beszélt, vagyis arról, hogy az akkori szabadkőműves és gnosztikus tanok hatottak erősen Madáchra, sőt egy ábrán azt is láthattuk, hogy a tarot kártya lapjainak sora párhuzamos a mű egymás után következő színeivel, így tudatosan ábrázolnak egyfajta mélyebb folyamatot, törvényszerűséget.

Az emlékesten Juhász Anna irodalomtörténész tett fel kérdéseket a kerekasztalbeszélgetés résztvevőinek, közben pedig levetítették Az ember tragédiája animációs változatának több részletét, és az 1969-ben Szinetár Miklós rendezésében készült tévéfilmes adaptációból is több színt láthattak a résztvevők.

Az 1969-es tévéváltozat egyiptomi színében: Éva: Moór Marianna és Ádám: Huszti Péter
Az 1969-es tévéváltozat egyiptomi színében: Éva: Moór Marianna és Ádám: Huszti Péter
Fotó: Wikipédia/MTVA


Az est végén köszöntötték Rubovszky Évát, Jankovics Marcell özvegyét, aki az emlékest műsorát rendezte.

A tudósítás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült.

Kapcsolódó írásaink

Fehérlófia, a világszabadító

ĀHősök és jelképek. Az emberi emlékezet pereméről származó hős és a mai ember feladata Jankovics szerint ugyanaz: a három sárkánytól megszabadítani világunkat, és az alsó világból felhozni az elrabolt királylányokat