Művész páholy

A nemzet, amely mégsem halt meg

A 120 éve született Illyés Gyula verseiből és írásaiból összeállított irodalmi est hangzott el a Vigadóban.

A nemzet, amely mégsem halt meg
Illyés Mária, a költő lánya is vendége volt az estnek
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

„A magyarok vagy madzsarok az egyetlen népe ennek a törzsnek (a finn-ugornak), mely a hódító közé jutott… Most aztán szlávok, németek, vlachok és más népek között az ország lakosságának kisebbik részét alkotják, és évszázadok múltán tán már nyelvükkel is alig találkozunk”. Ezt Johann Gottfried Herder német költő, író, filozófus, a Sturm und Drang és a német klasszika neves alakja írta 1791-ben. A szerző jól exponált szavai hamar bekerültek a köztudatba, és még jóval később is hatottak olyan szerzőkre, mint Ady Endre, akinek írásaiban gyakorta kerül elő a nemzethalál víziója.

Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Szelcsányi Ágnes zongroraművész
Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Szelcsányi Ágnes zongoraművész
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Ezekre a felvetésekre reflektál Illyés Gyula 1977-ben közzétett, Válasz Herdernek és Adynak című cikkében. Elvileg könnyű dolga van, hiszen csak rá kell mutatnia a tényre: a német filozófus kijelentése óta több mint kétszáz esztendő telt el, és a magyarság az őt ért számos csapás, katasztrófa ellenére is létezik, ahogyan a nyelve is. Illyés természetesen ennél alaposabb választ ad, amelyet itt most nincs lehetőség elemezni. Érdemes viszont kiemelni, hogy rámutat: Herder nem rosszindulatú, de közlése azért szerencsétlen, mert hatással volt a magyar önkép alakulására is (lásd Ady látomásait), ezzel egyidőben jó táptalajul szolgált azon népek magyarellenességének kialakulásához, amelyek közé Magyarország ékelődött, továbbá megrajzolta annak a képnek a kereteit, amelyet a nyugat-európai értelmiség a magyarságról magának alkotott. Ezt már nem Illyés írja: érdemes e gondolat tükrében megnézni a Béke a nemzetek felett című Trianon-filmet, amelyben francia történészek mondják el, hogy a párizsi béketárgyalásokra érkező magyar delegációnak esélye sem volt bármit elérni. A vita előre eldőlt, Magyarországot és a delegációt vezető Apponyi Albert grófot annak alapján ítélték meg, amit a sajtó írt róla. A francia értelmiség (így velük együtt az újságírók) véleményét pedig részben ez a már kialakult kép formálta, részben az, amit a többi delegáció – szerbek, szlovákok, románok – sugalltak nekik a magyarokkal szemben.

Vári Fábián László
Vári Fábián László
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Ilyen gondolatokat vetett fel Vári Fábián László, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője a bevezetőjében a Ne feledd a tért… című Illyés Gyula-emlékesten. Az eseményt november 21-én a Vigadóban a tagozat szervezte. Az eseményen Szabó András előadóművész idézett Illyés Gyula verseiből és írásaiból, közreműködött Vámosi-Nagy Zsuzsa fuvolaművész és Szelcsányi Ágnes zongoraművész. Az estet a költő születésének 120. évfordulója apropóján rendezték. Az eseményen az MMA több tagja mellett részt vett Illyés Mária, a költő lánya is.

Szabó András
Szabó András
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Kapcsolódó írásaink