Montázs

Üreges csontok tették óriásokká a dinókat

Egy brazil kutatócsoport a madarak csontjaival is kapcsolatban lévő légzsákok eredetét vizsgálta

A dinók nem válhattak volna emeletes ház méretűvé, ha a csontjaik ugyanolyan tömörek és nehezek lettek volna, mint a mieink – írta meg a National Geographic.

Üreges csontok tették óriásokká a dinókat
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Egy brazil kutatócsoport a madarak csontjaival is kapcsolatban lévő légzsákok eredetét vizsgálta, és a kutatás során a triász időszakban, kb. 233 millió éve élt korai dinók csontjait mérték fel – írta meg a National Geographic. A légzsákok nemcsak a madár légzését segítik, de a testüket is könnyebbé teszik, és ezzel a repülést is megkönnyítik – olyannyira sikeres volt ez a módszer, hogy nemcsak a madaraknál jött létre, hanem legalább három alkalommal az evolúció során. A FAPESP, vagyis a brazil Sao Paoló-i Kutatási Alap szakemberei a Scientific Reports folyóiratban mutatták be felfedezésüket.

„Az üreges csontoknak köszönhetően a dinók, a pteroszauruszok (és a mai madarak) több oxigént juttathattak a vérükbe, agilisebbekké váltak a vadászatban, a menekülésben vagy a harcban, de még a repülésben is segített nekik. Nemcsak könnyebbek lehettek így, de a testüket is hatékonyabban tudták hűteni” – magyarázta Tito Aureliano, a kutatás vezetője, aki doktori disszertációjához kezdte el vizsgálni e témát. Brazília legdélebbi tartományában a közelmúltban előkerült dinókövületek különféle csoportokat képviseltek, pontos kormeghatározásukkal pedig bebizonyosodott, hogy a bennük talált tulajdonságok valóban igen korán kialakultak. A később élt dinók, például a Tyrannosaurus rex vagy a velociraptorok esetében már teljesen közönséges volt a légzsák, azonban az nem volt világos, hogy milyen korán jelenhetett meg. A csontokról számítógépes tomográfia (CT) segítségével háromdimenziós képek születtek, ezek alapján feltárult a belső szerkezetük. E felvételek azt mutatták, hogy ezeknek a korai dinóknak még nem voltak légzsákjaik, vagyis ennek valamikor később kellett kialakulnia.

A Buriolestes schultzi, a Pampadromaeus barberenai és a Gnathovorax cabreirai fajokból az első kettő a gigászi méretű szauropodák elődei közé tartozott, a harmadik pedig az egyik legkorábbi ragadozó volt. Korábban egy másik kutatásból már kiderült, hogy egy harmadik csoport, a madármedencéjűek esetében még nyoma sem volt ebben az időszakban, a légzsáknak. A kutatók arra következtettek, mindhárom állatcsoportnál külön-külön alakult ki a légzsák (különben már korábban, a közös ősökben – s így e triász időszaki elődökben – is jelen lett volna). Az egyelőre nem világos, hogy mikor következett be az az evolúciós újítás, amely elvezetett a három állatcsoportban a légzsákok létrejöttéhez.

Az elemzések szerint ezekben az ősi állatokban véredények (erek) húzódtak ott a csontokban, ahol később a légzsákok kaptak helyet. A légzsákok elhelyezkedése emlékeztetett is az érrendszer e részeire, a kutatók ezért úgy vélik, könnyen lehet, hogy a véredények helyén alakulhattak ki a légzsákok. A teljes válaszhoz még hasonló elemzések sokaságára lesz szükség, az azonban biztos, hogy e légzsákok és az üreges csontok nélkül nem születhettek volna meg a hatalmas méretű dinók sem – olvasható a portálon.

Kapcsolódó írásaink

Ősi vámpírtemetés

ĀA „vámpír” csontvázát a lábán keresztül döfték, és egy kis kő volt a szájában