Öt dolog, amit kevesen tudnak az óraátállításról

Október 26-án ismét eljött az idő, és az órákat visszaállítják a téli időszámításra. Sokan vannak, akik nem látják értelmét, és vannak, akik érzékenyen reagálnak rá. Nem sikerül megegyezni, hogy kell e vagy nem- így az éves átállás megmarad. De vannak más izgalmas tények is az időátállítással kapcsolatban.

1. Benjamin Franklin bevezette az óraátállítást

1784-ben Benjamin Franklinnek az az ötlete támadt, hogy a nyári hónapokban megváltoztassa az időt. Ennek oka: csökkenteni akarta a gyertyafogyasztást. Az ötletet nem teljesen komolynak szánták, de nyitott fülekre talált.

Az ötletet azonban csak több mint 100 évvel később valósították meg. 1916-ban a Német Birodalom volt az első ország, amely bevezette az óraátállítást. Ennek eredményeként néhány más európai ország is követte a példát.

2. Németország úttörő volt az időátállításban

Április 30-ról május 1-jére virradó éjszaka 1916-ban Németországban változtatták meg először az órát. Az óra átállítása nyár elején már akkor is ellentmondásos volt. Így 1919-ben ismét megszűnt.

1940-ben az egész megismétlődött. 1947-ben még dupla nyári időszámítás is volt, az órákat kétszer tették előre, így összesen két órát. A nappali fényt ki kellett használni, és így energiát kellett megtakarítani. Két évvel később azonban Németország ismét eltörölte az óraátállítást.

Csak azért, hogy három évtizeddel később, az olajválság idején újjáéledhessen. Németország 1980-ban vezette be újra a nyári időszámítást. Több mint 20 éve egységesen szabályozzák Európa-szerte.

3. Van-e energiatakarékos hatása az óraátállításnak?

Eredetileg az olajválság után 1980-ban bevezetett átállás célja az energiatakarékosság volt. De gyorsan világossá vált, hogy ez nem fog működni. "Bár a polgárok nyáron este ritkábban kapcsolják fel a villanyt, tavasszal és ősszel a reggeli órákban is többet melegítenek - ez kioltja egymást" - írja a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség.

4. Az időváltozás összezavarja belső óránkat

Az egy órával eltolt idő felborítja belső óránkat, mondja Achim Kramer, a berlini Charité kronobiológiai osztályának vezetője. A belső óra szabályozza az anyagcsere és méregtelenítési folyamatokat, valamint az alvás-ébrenlét ritmust. Nincsenek azonban szisztematikus tanulmányok arról, hogy az óraátállítás valóban károsítja-e az egészséget.

"A testnek általában körülbelül egy napra van szüksége ahhoz, hogy kompenzálja például a repülés okozta egyórás időeltolódást" - mondja Achim Kramer.

A késői típusok, akik reggel nehezen kelnek fel az ágyból, és este aktívak, egy-két héttel kevesebbet szenvednek óránként, legalábbis a téli időszámításról a nyári időszámításra való áttéréskor. Kramer szerint az eredmény mindenekelőtt korlátozott figyelem. Tanulmányok kimutatták, hogy a nyári időszámításra való átállás után hétfőn több közlekedési baleset történik.

5. Miért nem törölték el még az óraátállítást?

1996 óta minden uniós tagállam egyszerre állítja át az órákat.

Az uniós polgárok körében végzett felmérés után azonban az Európai Bizottság és az Európai Parlament most felszólította a tagállamokat, hogy állapodjanak meg egymás között az óraátállítás eltörléséről. De mivel egyesek az örök nyári időt, mások pedig az örök téli időt részesítik előnyben, az államok még nem tudtak megállapodni a megoldásban. Az óraátállítás közös eltörlése az egész EU-ban szintén rendkívül nehéz - írja a focus.de.