Montázs

A legrosszabb karriertanácsok, amiket valaha kaphatunk

Hogyan szűrje ki a rossz karriertanácsokat?

A karrierünk során mindannyian hallunk tanácsokat családtól, barátoktól, főnököktől, tanároktól, sőt: néha teljesen idegenektől is. Ezek a tanácsok lehetnek segítőkészek, őszinték, inspirálóak... de néha - bár jó szándékból születnek – visszatartanak, összezavarnak vagy épp teljesen félrevisznek.

A legrosszabb karriertanácsok, amiket valaha kaphatunk
Az igazán jó karriertanács nem korlátoz
Fotó: Northfoto

Az alábbiakban összegyűjtöttem a legrosszabb karriertanácsokat, amelyeket emberek tömegei hallottak már életük során és megmutatom, miért veszélyesek, illetve mi lenne helyettük a valóságosabb, egészségesebb nézőpont.

A legrosszabb karriertanácsok, amiket valaha kaptunk

1. „Csak csináld, amit szeretsz és soha többé nem kell dolgoznod.”

Miért rossz?

Ez az idézet szép, de félrevezető.
Valóságban még a legálomszerűbb munka is tartalmaz unalmas, nehéz, fárasztó részeket.
Ha azt hisszük, hogy „a tökéletes karrier = örök flow-élmény”, akkor gyorsan csalódunk.

Reálisabb verzió:
„Keressen olyan munkát, aminek van értelme az ön számára és tanulja meg élvezni azt is, ami kihívást jelent.”

2. „Ne váltson munkát, amíg nincs új lehetőség a kezében.”

Miért rossz?

Bár ez biztonságosnak tűnik, néha pont ez tart benne mérgező, kiégető vagy fojtogató helyzetekben.
Igen, kell óvatosság, de néha a váltás első lépése az, hogy nemet mond arra, ami már nem szolgálja.

Reálisabb verzió:
„Legyen terve, de ne ragaszkodjon görcsösen a biztonsághoz, ha az boldogtalansággal jár.”

3. „Ne hagyja ott a jól fizető állást!”

Miért rossz?

A pénz fontos, de nem minden. Ha egy állás jól fizet, de mentálisan, érzelmileg, egészségileg rombol, akkor az ár túl magas.
Sokan évekig maradnak ilyen helyzetben csak a fizetés miatt, miközben elveszítik önmagukat.

Reálisabb verzió:
„Keressen olyan munkát, ami összhangban van az értékeivel és hosszú távon fenntartható az életében.”

4. „Ne csináljon semmi olyat, amelyhez nincs diplomája.”

Miért rossz?

A 21. században a szakmák jelentős része nem diploma-, hanem készség-alapú.
Sokan autodidakta módon, kurzusokon, tanulással váltanak szakmát, programozók, designerek, coachok, vállalkozók.

Reálisabb verzió:
„A tanulás fontos, de nem csak diplomával érvényes. A tudás és a gyakorlat az, ami értéket ad.”

5. „Ha keményen dolgozik, észre fogják venni.”

Miért rossz?

A „kemény munka” önmagában nem garancia sem előléptetésre, sem megbecsülésre.
Sok ember csendben túlórázik, elvégzi a feladatokat és észrevétlen marad, mert nem kommunikálja az értékét.

Reálisabb verzió:
„Dolgozzon okosan, mutassa meg, mit tesz hozzá és tanuljon meg kiállni önmagáért.”

6. „Csak legyen egy biztos állása és maradjon benne.”

Miért rossz?

Ez az egyik leggyakoribb, félelemből fakadó tanács.
Sokan ezt hallják szülőktől, tanároktól, de a „biztonságos” állás is megszűnhet, átalakulhat.
A mai világ a rugalmasságot díjazza, nem a merev ragaszkodást.

Reálisabb verzió:
„Építsen olyan tudást és kapcsolatokat, amelyekkel akkor is boldogul, ha minden megváltozik.”

7. „Ne hagyjon félbe semmit!”

Miért rossz?

Ez a tanács blokkolhatja attól, hogy kilépjen rossz pályákról, elhibázott irányokból.
Valamit „csak azért befejezni, mert már elkezdte”, nem érettség, hanem csapda.

Reálisabb verzió:
„Néha a legbátrabb döntés az, ha kimondja: ez nem az én utam és újra tervez.”

8. „Ne keverje az érzelmeket a munkával.”

Miért rossz?

Az emberek érző lények, nem robotok. Ha folyamatosan elnyomja, hogy mit érez a munkában (kiégés, feszültség, értéktelenség), az idővel testi és lelki problémához vezethet.

Reálisabb verzió:
„Figyeljen az érzéseire, mert jelzik, mi működik és mi nem.”

9. „Csak legyen egy szakmája, utána már nem kell újra tanulni.”

Miért rossz?

A világ gyorsabban változik, mint valaha. Az a szakma, ami ma biztos, lehet, hogy 10 év múlva már nem létezik.
Az élethosszig tartó tanulás nem luxus, hanem túlélési stratégia.

Reálisabb verzió:
„A tanulás nem ér véget a diplomával sőt, akkor kezdődik igazán.”

10. „A szenvedés a munka része, ne várja, hogy élvezze.”

Miért rossz?

Sok ember úgy nő fel, hogy a munka = kötelesség, nyűg, robotolás. De ez egy elavult nézet.
Ma egyre több ember keres és talál olyan munkát, ami értéket ad, nem elvesz.

Reálisabb verzió:
„A munka lehet kihívás, de nem kell, hogy szenvedés legyen. Keresse azt, amiben kiteljesedhet.”

Hogyan szűrje ki a rossz karriertanácsokat?

  • Kérdezze meg: „Ez a tanács félelemből vagy tapasztalatból fakad?”
  • Nézze meg, ki adja: követendő példaként tekint rá?
  • Vizsgálja meg, hogy önre vonatkozik-e: nem minden tanács univerzális
  • Hallgasson meg több nézőpontot és döntse el, mi passzol a személyiségéhez.

„A legrosszabb tanácsok gyakran jó szándékból születnek, de nem az ön életére szabva.”

Az igazán jó karriertanács nem korlátoz, nem félelmet gerjeszt, nem sablonos, hanem kérdez, bátorít és segít abban, hogy önazonos döntést hozzon.

Merjen kételkedni és keresni azt az utat, ami tényleg önnek való.

Kapcsolódó írásaink