Montázs

Párhuzamos sorsok évszázados különbséggel az urlakodóházakban

Diana hercegné és Erzsébet (Sissi) császárné, magyar királyné érzékeny, intuitív, szabadságvágyó nők voltak egy olyan világban, ami szerepet várt tőlük, nem személyiséget

Az alábbi cikk két ikonikus, tragikus sorsú nő életét állítja párhuzamba: Diana hercegnőét és Sissi császárnéét (Erzsébet bajor hercegnőét). Bár évszázadok választják el őket egymástól, életútjuk meglepően sok ponton összecseng: ifjúkori házasság, szigorú udvari szabályok, konfliktusok az anyóssal, különös kapcsolat a gyermekeikkel és a világ figyelme, ami végül elszigetelte és felemésztette őket.

Párhuzamos sorsok évszázados különbséggel az urlakodóházakban
Diana hercegné (b) és Erzsébet (Sissi) császárné
Fotó: AFP/Dave Gaywood, LEEMAGE VIA AFP

Két nő, két kor, de ugyanaz a sors?

Sissi császárné

Diana hercegnő

1837–1898

1961–1997

Ausztria császárnéja, Magyarország királynéja

Wales hercegnéje, Vilmos és Harry édesanyja

Férje: Ferenc József császár

Férje: Károly, walesi herceg

Anyósa: Zsófia főhercegné

Anyósa: II. Erzsébet királynő

Szerelmek, amelyek ígéretesen indultak, de hamar megmérgeződtek

Sissi és Ferenc József – egy „véletlen” szerelem

Sissit eredetileg nővére, Ilona kíséretében mutatták be a fiatal Ferenc Józsefnek, de a császár azonnal Sissibe szeretett bele és figyelmen kívül hagyta az eredeti tervet. A fiatal lány 16 évesen került be az udvarba, egy olyan világba, amire se lelkileg, se társadalmilag nem volt felkészülve.

Bár Ferenc József szerette őt, az anyja – Zsófia főhercegné – mindent irányított, beleértve a házasságot és a gyermeknevelést is.

Diana és Károly – egy házasság, ami a nyilvánosság előtt bomlott fel

Diana Spencer 20 évesen ment hozzá a brit trónörököshöz. A világ tündérmesének látta, de a háttérben már az esküvő előtt jelen volt Károly kapcsolata Camillával.

Diana nemcsak férje érzelmi távolságával küzdött, hanem azzal is, hogy a brit királyi család merev szabályrendszere nem adott helyet az érzelmeknek, spontaneitásnak és szabadságnak.

Anyák – akiket megfosztottak a gyermekeiktől

Sissi: az anyaság megélésének az elvétele Zsófia főhercegné által

Sissi első három gyermekét Zsófia gyakorlatilag elvette tőle: nem engedte, hogy ő nevelje őket, más gondozók és tanítók kezébe adta a fiúkat és lányokat. Az elsőszülött kisfiát, Zsófiát (a kislányt) korán elveszítette és ez örökre megsebezte a szívét.

Sissi a későbbi gyermekeivel (pl. Rudolf trónörökössel) már próbált szorosabb kapcsolatot kialakítani, de az udvari elvárások és a személyes tragédiák újra és újra eltávolították őket egymástól.

Diana: anya a kamerák és a protokoll árnyékában

Diana hercegnő rendkívül odaadó és szerető anyja volt Vilmosnak és Harrynek. Ellentétben a korábbi királyi hagyománnyal, ő ragaszkodott ahhoz, hogy a fiúk ne éljenek érzelemmentes "aranykalitkában".

Ő vitte iskolába őket, együtt utaztak és arra tanította őket, hogy figyeljenek a szegényekre, betegekre, kitaszítottakra.

Az anyósával, Erzsébet királynővel való viszonya formális maradt a királynő távolságtartó volt és nem nyújtott valódi érzelmi támogatást, különösen a házasság válságában.

Anyósi háborúk – uralkodónők az érzelmek felett

Sissi vs. Zsófia főhercegné

Zsófia minden részletet ellenőrizni akart: mit visel Sissi, mit mond, mikor hová megy és főként hogyan neveli a gyermekeit.

Sissi fiatalon próbált megfelelni, de egyre inkább visszavonult:
– depresszióval küzdött,
– gyakran utazott el hosszú időre,
– fizikailag és érzelmileg is kivonta magát az udvari életből.

Diana vs. a „fényes, de hideg” udvar

Diana próbálta megtörni a merev protokollt, közvetlen volt, érzelmes, emberséges, de ez gyakran ütközött a brit monarchia rideg szabályaival.

Erzsébet királynő tartotta magát a „soha ne panaszkodj, soha ne magyarázkodj” elvhez és nem állt Diana mellé a házassági válságban.

Diana végül egymaga maradt a nyilvánosság, a sajtó és a személyes küzdelmei közepette.

Két nő, akit milliók szerettek, de magányosan haltak meg

  • Sissi 1898-ban merénylet áldozata lett Genfben egy anarchista tőrrel szúrta szíven, miközben egyszerű ruhában, inkognitóban sétált. Élete végére visszahúzódott, szinte remeteként élt, testét és lelkét is sanyargatta.
  • Diana 1997-ben autóbalesetben hunyt el Párizsban, menekülve a paparazzik elől. A halála sokkot okozott a világban, de talán leginkább azért, mert mindenki úgy érezte: ez az egész megelőzhető lett volna.

Két lélek, akik megelőzték korukat

Diana és Sissi érzékeny, intuitív, szabadságvágyó nők voltak egy olyan világban, ami szerepet várt tőlük, nem személyiséget.
Mindketten anyák, feleségek, „álomhercegnők” voltak, de mindenekelőtt emberek, akik éreztek, szenvedtek és próbáltak túlélni egy rendszert, ami nem értette őket.

„Nem vagyok királyné, csak egy nő, aki szeretne önmaga lenni.” – Sissi
„Szeretném, ha az emberek a szívem szerint ítélnének meg, nem a koronám alapján.” – Diana

Kapcsolódó írásaink