Deepfake háború, az AI videók fegyverként Ukrajnában

Deepfake-robbanás, amikor a szem és a fül is becsapható

A mesterséges intelligencia fejlődésével soha nem látott mértékben terjednek a deepfake tartalmak. 2024 és 2025 között Észak-Amerikában a deepfake csalások száma 2 137 százalékkal nőtt, a hamisított videók mennyisége pedig 550 százalékkal emelkedett. Egy friss kutatás szerint 2023-ban a deepfake-ek 6,5 százaléka közvetlenül valamilyen csaláshoz kapcsolódott (Forrás: Frontiers in Artificial Intelligence, 2025).

Ezek a tartalmak sokszor politikai vezetők hamisított beszédeit mutatják. Egyes esetekben olyan meggyőző a klónozott hang és az élethű képi megjelenítés, hogy laikus számára lehetetlen megkülönböztetni a valóságot a manipulációtól.

Operation Overload: orosz AI-propagandagépezet

2024 szeptemberében indult el az úgynevezett „Operation Overload”, más néven Matryoshka. Ez egy orosz hátterű AI-propagandakampány, amely mindössze egy év alatt 587 különféle hamis tartalmat – deepfake videót, manipulált képet és álhírt – állított elő.

A fő témák, természtesen az ukrán hadsereg gyengítését sugalló hamis felvételek, a nyugati választások befolyásolására szánt tartalmak, illetve a migrációval kapcsolatos feszültségek mesterséges erősítése (Forrás: Wired, 2025).

Chatbotok a propaganda szolgálatában

A mesterséges intelligencia nemcsak képeket és videókat generál. Megjelentek a propagandára programozott chatbotok is. A „Pravda-hálózat” néven ismert oroszpárti kezdeményezés például több tucat nyelven – köztük angolul, franciául, sőt még maori nyelven is – közöl dezinformációt.

Egyes AI-rendszerek (például a ChatGPT) viszonylag ellenállóbbak az ilyen kísérletekkel szemben, de más platformok, mint a Copilot vagy a Grok, időnként átvették a propaganda narratíváit (Forrás: The Times, Washington Post, 2025).

Zelenszkij és a híres deepfake

Az ukrán elnökről, Volodimir Zelenszkijről 2022-ben készült az első világszerte ismert deepfake. A videóban az elnök állítólag arra szólította fel katonáit, hogy adják meg magukat. Bár a hamis felvételt gyorsan cáfolták, rövid idő alatt több millió megtekintést ért el, és bizonyította, milyen pusztító hatása lehet az ilyen tartalmaknak (Forrás: Wikipedia, Deepfake szócikk).

Kutatók azóta speciális algoritmusokat fejlesztettek, amelyek Zelenszkij hangját és beszédstílusát elemezve próbálják kiszűrni a manipulációkat.

Védekezés a digitális fronton

A megoldás részben magában az AI-ban rejlik. Új rendszerek képesek felismerni a klónozott hangokat, és elemzéssel megállapítani, ha egy videó manipulált.

Szükség van ugyanakkor jogszabályokra is, amelyek kötelező jelölést írnak elő a mesterségesen generált tartalmakra, és arra, hogy a társadalom digitális műveltsége fejlődjön: az emberek felismerjék, ha manipulációval találkoznak (Forrás: AP News, 2025).

Miért veszélyes mindannyiunkra nézve?

A deepfake nemcsak az ukrán–orosz fronton bevetett fegyver. Bárki találkozhat vele a hétköznapokban, egy hamisított banki telefonhívás, egy klónozott ügyvezetői hangutasítás vagy egy manipulatív politikai videó formájában.

Ahogy a valóság és a fikció közötti határ elmosódik, úgy válik mind sürgetőbbé a kérdés: meddig hagyjuk, hogy a mesterséges intelligencia átírja az igazságot?