Régebb óta lakják a Földet, mint ahogy eddig gondolták

A jelenlegi tudományos álláspont szerint az emberi civilizáció kb. 10-12 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni, a mezőgazdaság megjelenésével és az első városállamok létrejöttével, mint például Uruk vagy Jerikó. Az ismert civilizációk — Egyiptom, Mezopotámia, Indiai völgy, Kína, Közép- és Dél-Amerika kultúrái — mind ebből a történelmi időszakból származnak.

Azonban időről időre felmerülnek elméletek és legendák arról, hogy már az ismert történelem előtt is létezhettek fejlett kultúrák. A legismertebb példa talán Atlantisz legendája, amelyet Platón írt le több mint 2300 évvel ezelőtt. Eszerint egy fejlett, de romlott civilizáció létezett valahol az óceánban, amely egy katasztrófa következtében elsüllyedt. Bár erre nincsenek régészeti bizonyítékok, a legenda máig él.

Az utóbbi évtizedekben néhány különleges régészeti lelet is felkeltette a kutatók figyelmét. Ilyen például Göbekli Tepe Törökországban, amely több mint 11 000 éves — tehát időben jóval megelőzi a többi ismert civilizációt. A helyszín hatalmas kőoszlopai és faragásai arra utalnak, hogy a kőkorszaki emberek képesek voltak komplex szakrális helyek létrehozására, jóval korábban, mint azt korábban gondoltuk.

Vannak olyan hipotézisek is, mint például a "Silurian Hypothesis", amelyet néhány tudós vetett fel: ez azt vizsgálja, hogy ha a Földön egy másik technológiai civilizáció létezett volna több millió évvel ezelőtt, vajon hagyott-e volna nyomot maga után, amit ma is felismernénk. Az eddigi kutatások szerint a természet nagyon gyorsan eltünteti a nyomokat, így egy több tízmillió évvel ezelőtti civilizáció bizonyítékai teljesen eltűnhettek volna.

A jelenlegi bizonyítékok alapján nincs hiteles nyoma annak, hogy előttünk fejlett technológiai civilizáció létezett volna a Földön. De a természet rejtélyessége és a történelmi emlékek hiányossága miatt a kérdés mindig is izgalmas marad — és helyet hagy a képzeletnek, legendáknak és további kutatásoknak.

Göbekli Tepe — Az emberiség legrégebbi ismert szentélye

Göbekli Tepe (jelentése: „Pocakos domb”) Törökország délkeleti részén, Şanlıurfa városától nem messze található. Ez a helyszín azért különleges, mert a régészek szerint a világ legrégebbi ismert, ember által épített szakrális helye. A leletek kora több mint 11 000 évre nyúlik vissza — vagyis kb. 6000 évvel idősebb, mint a Stonehenge vagy a gízai piramisok.

Mit találtak itt?

Göbekli Tepe területén hatalmas, T-alakú kőoszlopokat emeltek a földből, amelyek súlya gyakran több tonna. Ezeket kör alakban helyezték el, több gyűrűszerű struktúrát alkotva. A kőoszlopok felületét állatalakok, szimbólumok és absztrakt jelek díszítik — oroszlánok, kígyók, madarak, vadkanok és más lények faragott képei láthatók rajtuk.

Az igazán megdöbbentő az, hogy ezt a helyet még a mezőgazdaság feltalálása előtt, vadászó-gyűjtögető közösségek építették. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg azt a korábbi elképzelést, hogy csak azután jöttek létre nagyobb építkezések és szakrális helyek, hogy az emberek letelepedtek és megkezdődött a földművelés.

Mi lehetett Göbekli Tepe célja?

A kutatók szerint Göbekli Tepe vallási vagy rituális központ lehetett, ahol különböző csoportok gyűltek össze szertartásokra, közös ünnepségekre vagy vallási rítusokra. A kőoszlopokon látható állatfigurák és jelképek utalhatnak mítoszokra, hiedelmekre vagy szimbolikus történetekre, amelyeket akkoriban meséltek el.

Egy érdekes elmélet szerint éppen az ilyen szakrális helyek szükségletei — például az, hogy egy helyen nagyszámú ember gyűljön össze — adhatták a lökést a mezőgazdaság és a letelepedett életmód kialakulásának. Vagyis nem a földművelés hozta létre a templomokat, hanem a templomok teremtették meg a földművelés szükségességét.

Miért temették el?

Az egyik legrejtélyesebb dolog Göbekli Tepe kapcsán, hogy kb. i.e. 8000 körül a helyszínt szándékosan betemették. A régészek máig nem tudják pontosan, hogy miért, de ez azt eredményezte, hogy a kőoszlopok és faragások kivételes állapotban maradtak fenn.

Mi van ma ott?

Ma Göbekli Tepe régészeti lelőhely, amelyet folyamatosan kutatnak. Csak a terület kis részét tárták fel eddig — a kutatók szerint a föld alatt még sok hasonló körgyűrű és kőoszlop rejtőzhet. Az UNESCO Világörökségi helyszínként tartja számon, és turisták is látogathatják.

Göbekli Tepe különleges bizonyíték arra, hogy az emberi szellemiség és vallásosság sokkal régebbi és összetettebb, mint azt korábban hittük. Egy olyan világ üzenete, amelyből mára csak kőoszlopok, faragott állatok és egy elfeledett kultúra titkai maradtak ránk.