Ébredezik a világ egyik szupervulkánja

Az elmúlt hat hónapban a tudósok több mint 3000 kisebb rengést regisztráltak, amely jóval meghaladja a térség normális szeizmikus aktivitását. A szakértők szerint a kitöréseket általában a földrengések számának növekedése előzi meg, mivel a föld alatti nyomás fokozódik. Ezek a kisebb rengések meggyengíthetik a vulkán magmakamrája fölötti kőzetet, így könnyebbé téve a magma áttörését. Olyan, mintha egy kuktában gőz gyülemlene; ha a fedél túl gyenge, kirobbanhat – írta a Daily Mail alapján a Ripost.

A geológusok a vulkánból kibocsátott gázok hirtelen emelkedését is megfigyelték, amely további figyelmeztető jel. A riasztást fokozza, hogy a Campi Flegrei szén-dioxid-kibocsátása megnőtt, az Olasz Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet (INGV) jelentése szerint napi szinten négy- és ötezer tonna között mozog. A szakértők úgy vélik, a gázkibocsátás növekedése gyakran jelzi, hogy a magma közelebb jut a felszínhez, amely további nyomást gyakorol a vulkánra. A magma jelenleg mindössze néhány mérföldre van a felszíntől, amely rendkívül alacsony mélység, és további aggodalomra ad okot.

Ha a nyomás tovább növekszik, a kitörés hirtelen, kevés előjel nélkül következhet be, különösen a legutóbbi földrengések és gázkibocsátások fényében.

„Elengedhetetlen megkülönböztetni a magmamozgás és a természetes kőzetek kölcsönhatásaiból eredő gázkibocsátást” – nyilatkozta Christopher R. J. Kilburn, az INGV vezető vulkanológusa.

A Campi Flegrei súlyos veszélyt jelent több mint négy millió emberre, akik Nápoly területén élnek. Egy kitörés esetén a károk nagy területet érinthetnek. Lávafolyamok, hamufelhők és gyorsan mozgó forró gázok épületeket pusztíthatnak el. Az utak, az elektromos és a vízellátás is megszakadhat. A környező települések, például Pozzuoli, közvetlenül a Campi Flegrei közelében helyezkednek el, így számos emberi élet és otthon válik veszélyeztetetté.

Egy új tanulmány szerint a Solfatara kráterből kibocsátott szén-dioxid nyolcvan százaléka közvetlenül a föld alatti magmából származik, amely arra utal, hogy a magma közelebb mozog a felszínhez. A maradék húsz százaléka forró folyadékok és a kőzetek természetes reakciójából ered, amely nem feltétlenül jelez kitörést.

A tudósok figyelik a kulcsfontosságú figyelmeztető jeleket, mint a gázkibocsátás, talajduzzadás és az ezernyi kis földrengés. Amikor a magma felfelé mozog, gázokat nyom ki, amely nyomást épít fel a vulkán belsejében. A túl nagy nyomás repedéseket okozhat, és kiválthatja a vulkánkitörést.

A Campi Flegrei utolsó kitörése 1538-ban volt. Bár ritkán tör ki, nagyobb kitörések több ezer évente fordulnak elő, és a vulkán az elmúlt évtizedekben nyugtalanság jeleit mutatta. A figyelmeztető jelek 2005-ben jelentek meg először, azóta a hatóságok 2012-ben a vulkán riasztási szintjét zöldről sárgára emelték.

A nápolyi agglomerációban élő, több millió ember számára átfogó evakuálási terveket dolgoztak ki, azonban kihívást jelent, hogy ezeket a terveket gyorsan és hatékonyan lehessen végrehajtani egy esetleges közelgő kitörés esetén.

A Campi Flegrei veszélye nem csak Nápolyt érinti: negyvenezer évvel ezelőtti hatalmas kitörése súlyos vulkáni katasztrófát és globális klímaváltozást okozott. Egy hasonló esemény ma egész Európára hatna, járattörléseket, terméskárt és áramszünetet okozva, továbbá a vulkáni gázok elzárhatják a napfényt, amely hosszú távú lehűlést és kiszámíthatatlan időjárási viszonyokat eredményezne, veszélyeztetve a globális élelmiszer-ellátást.