„Aranyos invázió”

Míg az egyik féltekén ezeket az állatokat ábrázoló játékokat és emléktárgyakat árulnak, és a turisták plusz pénzt fizetnek azért, hogy sárgarépával etessék őket a kapibara kávézókban, addig hazájukban a növekvő populációjuk... fenyegetést jelent a helyi lakosságra.

A világjárvány kezdete óta elszaporodtak Nordeltában, egy festői, zárt, luxusházakból álló, mintegy 45 000 lakosú közösségben Buenos Airestől északra.

A 2020-as kijárási tilalom alatt, amikor az emberek bezárkóztak, a vízidisznók, amelyek általában folyópartokon és mocsarak közelében élnek, elkezdték benépesíteni a gondozott külvárosi területeket. Számukra a kisvárosi falvak egyfajta all-inclusive szállodává váltak amiben rendszeres hozzáférés kaptak a zöld fűhöz, a tiszta friss vízhez és a ragadozók hiányoztak (természetes élőhelyükön gyakran nagy kígyók, kajmánok és jaguárok áldozatává válik) – számolt be a vokrugsveta.ru.

A kutatók becslései szerint az elmúlt két évben a Nordeltben élő kapibara populáció megháromszorozódott, és számuk körülbelül ezer egyedre tehető. Ilyen mennyiségben a kedves szomszédok próbára teszik az embereket.

Teniszpályák mellett legelésznek, röplabdapályákon szundikálnak, és mesterséges lagúnákban úszkálnak. De mi ezzel a baj? Aranyos látvány, de sajnos a vadon élő állatok azok vadon élő állatok: közlekedési baleseteket okoznak, pusztítják a kerteket, sőt néha kistestű kutyákat is megtámadják.

Mit a helyiek véleménye?

Ahogy várható megoszlott a helyiek véleménye. Vannak, akik féltik a háziállataikat és a kisgyermekeiket, és úgy vélik, hogy a kapibara populáció helyzete kicsúszott az irányítás alól.

Más lakosok ezzel szemben tiszteletben tartják a jogukat, hogy ezen a földön éljenek: elvégre, ha belegondolunk, a város került az élőhelyükre, és nem ők a városba. Nordelta egyik lakója szerint a vízidisznók megeszik a növényeiket ugyan, de később azok vissza nőnek és az új szomszédok soha nem nyúltak a kutyáihoz. Ezek az emberek tiltakoznak az állatpopuláció szabályozása ellen, kegyetlenségnek tartva azt.

„Úgy hiszem, hogy a kapibarák vonzereje része a fajnak a stratégiájának, amelynek célja a túlélés” – mondta Silvia Soto, a csoport legaktívabb tagja. „A bájuk magával ragadott minket, és harcolunk értük.”

A probléma megoldásaként az állatvédők azt javasolják, hogy kerítsék el a területet egy rezervátum létesítése céljából, és telepítsék át oda az összes kapibárát anélkül, hogy beavatkoznának a szaporodási rendszerükbe.

A hatóságok reakciója

Érdemes megjegyezni, hogy a külvárosokban a kapibarák szabad létezéséért folytatott harc még nem járt sikerrel. A gyepfelületek taszító illattal való kezelése sem használt: a vízidisznók elkezdték figyelmen kívül hagyni a szagot, mivel az ehhez tartozó hasonló ragadozók soha nem jelentek meg.

Ennek eredményeként tavaly az argentin kormány kísérletet indított három kapibarán vazektómia elvégzésére Nordeltában. Februárban azonban a Nordelta szervezete e-mailben értesítette a lakosokat, hogy elindított egy másik tervet: egy fogamzásgátló oltási programot, amelyet a helyi önkormányzat hagyott jóvá, és amelynek célja 250 felnőtt kapibara sterilizálása. Ez humánusabb, mivel nem befolyásolhatja az állatok viselkedését és társadalmi csoportjaik dinamikáját: továbbra is párosodni fognak, de nem lesznek képesek szaporodni.

Costanza Falguera, a kutatás vezető biológusa elmondta, hogy csapata egy olyan vakcinát használ, amely leállítja a spermiumtermelést és megakadályozza az ovulációt. A gyógyszer két injekciót igényel, több hónapos időközzel, de a hatás csak néhány hónapig tart, ami azt jelenti, hogy ismételt alkalmazásra van szükség.

A szakértők egyelőre nem tudják pontosan, hogy meddig fog tartani a sterilizálás, mivel a használt szert sertéstenyésztésre szánták, és korábban még nem használták kapibarákon. Csak remélni lehet, hogy ez az oltás nem károsítja az állatok egészségét.