Montázs

Valóban megtalálták Noé bárkáját?

Hihetetlen régészeti felfedezés

A bibliai özönvíz és Noé bárkája sokak szemében fikció, azonban úgy tűnik, mégis megtörténhetett. Ugyanis a Törökország területén fekvő Ararát hegyen lévő formációról friss vizsgálok bizonyítani látszanak, hogy a Szentírásban lévő eseményekhez kötődnek – számol be a Life.hu.

Valóban megtalálták Noé bárkáját?
Noé és családja az állatokkal körülvéve egy bárkán menekült el az özönvíz elöl
Fotó: AFP/Photo12/Photo12.com – Collection Cinema

Mózes I. könyve, a Genezis ír a világot elöntő özönvízről, amikor 40 napig csak esett, és csupán Noé családja, valamint minden állatból egy pár élhette túl az özönvizet. A Biblia alapján ez nagyjából 5000 éve történhetett meg, Noé bárkája az Ararát hegyen kötött ki, miután a víz leapadt – írja a Life.hu.

A Szentírásban lévő adatok alapján Noé bárkája 157 m hosszú, 22 m széles és 13 m magas lehetett.

A bárka pontos méretei csak hozzávetőlegesek. Megjegyzendő, hogy a világot elárasztó özönvíz más népek mitológiájában, így az északi mítoszokban és a görögök mitológiájában is megjelent.

Még 1948-ban fedezték fel az Ararát hegytől mintegy 30 km-re található Durupinar-formációt, ami sokak szerint valójában Noé bárkája. Jellegzetes csónak-alakja, méretei, valamint a helyszín ellenére sok régész szkeptikus volt, hogy valóban a Biblia által említett vízi járműről volt-e szó.

Friss kutatások 30 talajminta alapján viszont azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy valóban a legendás bárka került elő.

A laboreredmények többek között tengeri üledéket, agyagszerű anyagokat, tengeri lerakódásokat, de még tengeri élőlények nyomait is kimutatták, korukat 3500-5000 évre tették. Ez azt bizonyítja, hogy a helyszín abban az időszakban víz alatt állt, ami megegyezik a Bibliában leírtakkal. A tudósok azt is tudni vélik, hogy a vasércből álló limonit valójában a megkövesedett hajótest, így a helyszínnel kiegészülve újabb megerősítést nyert, hogy Noé bárkájának maradványairól van szó.

Noé bárkája – vagy mégsem?

A figyelemreméltó eredmények ellenére továbbra is sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy valóban Noé bárkája került elő. Az egyik legerősebb ellenérv, hogy a feltételezett bárka kora jóval régebbi, mint a környező lerakódások.

Évmilliók kellenek ahhoz, hogy a fa megkövesedjen, a bibliai özönvíz azonban 5000 éve történt.

Geológusok szerint a különös sziklaképződmény földcsuszamlás eredményeként jött létre, természetes geológiai jelenség. Mindent elsöprő bizonyítékot tehát nem sikerült találni arra, hogy a Durupinar-formáció Noé bárkája lenne, az viszont biztos, hogy további izgalmas kutatásokat fognak végezni a környéken.

Kapcsolódó írásaink