Montázs
A világ „legboldogabb” országai egy sötét titkot rejtegetnek
Egyesek számára az ellenkező hatást váltja ki
Ez azt is eredményezte, hogy az olyan dán gyakorlatok, mint a „hygge” életmód, máshol is népszerűvé váltak. Bárcsak mi is tudnánk még több otthonosságot vinni az életünkbe, talán mi is olyan boldogok lennénk, mint a dánok!
De mi történik, ha a (vélhetően) boldog emberek tengerében nehezen találja meg vagy tartja meg a boldogságot?
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett kutatásban azt találták, hogy azokban az országokban, amelyek a nemzeti boldogság tekintetében a legmagasabb helyen állnak, az emberek a boldogságra irányuló társadalmi nyomás miatt nagyobb valószínűséggel tapasztalnak rossz közérzetet is.
Tehát a boldogabb országokban élni sokaknak jót tehet. De egyesek számára ez végül túl soknak tűnhet, és ellenkező hatást válthat ki.
Milyen társadalmi nyomást érezhetnek az emberek a pozitív érzelmek megélésére és a negatív érzelmek elkerülésére?
Ezt a nyomást olyan csatornákon keresztül is közvetítik felénk, mint a közösségi média, az önsegítő könyvek és a reklámok. Végül az emberek kialakítanak egy érzéket arra vonatkozóan, hogy a környezetük milyen típusú érzelmeket értékel (vagy nem értékel).
Egy ironikus csavarral élve a korábbi kutatások kimutatták, hogy minél nagyobb nyomást gyakorolnak az emberekre, hogy boldognak és ne szomorúnak érezzék magukat, annál inkább hajlamosak a depresszióra.
A tanulmányhoz 40 országból 7443 embert kérdeztek meg az érzelmi jólétükről, az élettel való elégedettségükről (kognitív jólét) és a hangulati panaszokról (klinikai jólét). Ezt aztán összevetették a pozitív közérzetre gyakorolt társadalmi nyomás megítélésével.
Amit találtak, megerősítette korábbi megállapításokat. Világszerte, ha az emberek arról számolnak be, hogy nyomást éreznek a boldogság megélésére és a szomorúság elkerülésére, akkor inkább hiányosságokat tapasztalnak a mentális egészségükben.
Azaz kisebb elégedettséget tapasztalnak az életükben, viszont több negatív érzelmet, kevesebb pozitív érzelmet és magasabb szintű depressziót, szorongást és stresszt.
Érdekes módon a globális minta lehetővé tette a kutatók számára, hogy korábbi munkáikon túlmutatva megvizsgálják, hogy vannak-e különbségek ebben az összefüggésben az egyes országok között. Vannak olyan országok, ahol ez a kapcsolat különösen erős? És ha igen, miért lehet ez így?
Ennek vizsgálatához a Gallup World Poll által gyűjtött World Happiness Indexből szereztek adatokat; ez az index nagyméretű, országos reprezentatív minták szubjektív boldogságértékelésén alapul. Mindez lehetővé tette a szakemberek számára, hogy meghatározzák: hogyan befolyásolhatja az egyének jólétét egy nemzet általános boldogsága, illetve miként van hatással az itt élőkre a rájuk nehezedő társadalmi nyomás, hogy boldogok legyenek.
Azt találták, hogy a kapcsolat valóban megváltozott, és erősebb volt azokban az országokban, amelyek magasabb helyen szerepeltek a világ boldogságindexén.
