Egy érintetlen törzs szembeszállt egy buldózerrel

Amint az új videóból kiderül, az indonéziai szigeten folyó fakitermelési és bányászati műveletek mostanában behatolnak az elzáran élt Hongana Manyawa nép esőerdejébe.

A felvételt nemrégiben készítette egy munkás, aki egy olyan csapat tagja volt, amely a nikkelbányászat megkezdése előtt fakitermelést végzett a területen. Két hongana manyawa férfi óvatosan, távolról közelíti meg az ásót, és fegyverükkel hadonászva jelzik, hogy jelenlétük nem szívesen látott. Válaszul a buldózer vezetői felpörgetik a motorjukat, aminek hatására a férfiak elmenekülnek.

A Hongana Manyawa egy érintetlen törzs, amelynek neve nyelvükön azt jelenti, hogy „az erdő népe”. A törzsnek becslések szerint 300-500 tagja van, valamint 3000 Hongana Manyawa, akikkel az 1980-as években felvették a kapcsolatot, és akik fenntartanak némi kapcsolatot a külvilággal.

Halmahera szigetén élnek, amely történetesen a világ egyik legnagyobb nikkeltartalékán fekszik. Az elmúlt években a nikkel iránti kereslet az elektromos autók akkumulátoraiban való felhasználása miatt az egekbe szökött, így ez az egykor csendes sziget a nemzetközi bányavállalatok figyelmébe került.

A részben a francia Eramet bányavállalat tulajdonában lévő Weda Bay Nickel 2019-ben kezdte meg a bányászati tevékenységet a szigeten, és jelentős terveik vannak arra, hogy a következő évtizedekben fokozzák erőfeszítéseiket.

„Mély irónia, hogy ezek az emberek szó szerint Hongana Manyawa-nak – »az erdő népe« – nevezik magukat, és mégis ők azok, akiket a zöldátmenet nevében elpusztítanak” – monja Survival International képviselője.

A Weda Bay Nickel azzal érvelt, hogy a bányászati koncesszióik sehol sincsenek az érintetlen emberek által lakott területek közelében. A Survival International azonban azt állítja, hogy belső dokumentumokat szivárogtattak ki, amelyekből kiderül, hogy a vállalat antropológusokat bízott meg, akik figyelmeztettek a területen és környékén élő, érintetlen Hongana Manyawa népesség jelenlétére.

A törzsnek mély kapcsolatai vannak az erdővel, amelyben élnek és amelyre támaszkodnak. Amikor egy csecsemő megszületik, a köldökzsinórját a földbe ültetik a magok mellé. Az így keletkező születési fa gyökeret ver az illető életében, és az illető lelkének fizikai megtestesítőjeként működik.

Azonban még ezek a szent fák sincsenek biztonságban a fakitermeléstől. Russell elmondta az IFLScience-nek, hogy nemrégiben beszélt egy Hongana Manyawa férfival, akinek a saját születési fáját kivágták. Azt mondta: „Tavaly szeptemberben visszament oda, és a Weda Bay Nickel elpusztította. Teljesen szívszorító volt. El lehet képzelni, mit jelent ez valakinek, aki hisz abban, hogy a lelke szinte ezekben a fákban van. Úgy hiszik, hogy a fáknak is van lelkük, mint az embereknek. Ez tényleg szívszorító.”

A környezet pusztulása nem az egyetlen probléma, amellyel a Hongana Manyawa szembesül. A tágabb világtól való elszigeteltségük azt jelenti, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkeznek immunitással az iparosodott világban rendszeresen előforduló betegségekkel szemben, ami azt jelenti, hogy a populációjukat könnyen megtizedelheti egy fertőzés.

Mivel a kívülállók egyre inkább betolakodnak a földjükre, fennáll annak a valós veszélye, hogy a Hongana Manyawát halálos kimenetelű betegségeknek teszik ki.

„Ez tényleg nagyon veszélyes, mert ezeknek az embereknek nincs immunitásuk a külső betegségekkel szemben. Dél-Amerikától az Andaman-szigeteken át Indonéziáig litániányi esetek vannak olyan törzsekről, amelyek elvesztették népességük 50-99 százalékát, vagy teljesen kiirtották őket az érintkezéstől” – tette hozzá.