Mindenkit átvertek: kamu a túlnépesedés?

A tendencia pedig továbbra is nő, mert amíg az euroatlanti övezet a népességfogyással és az elöregedő társadalom kihívásaival küszködik, addig a világ más részein továbbra is erőteljes növekedés tapasztalható.

Afrika lakossága például csak az elmúlt 30 évben duplázódott meg, India pedig az ENSZ jelentése szerint épp az idén előzte meg az eddig világelső Kínát. Ez a masszív népességnövekedés elsősorban a 19. században induló ipari forradalmakkal és az orvostudomány rohamos fejlődésével magyarázható, nemcsak a születésszámok növekednek, hanem az átlagéletkor is, miközben csökken az elhalálozások mértéke. Ez ma már nemcsak a fejlett államokra igaz, hanem a harmadik világ fejlődő országaira is.

Ma rendszeresen visszatérő félelem, hogy az emberiség szélsebesen halad a demográfiai katasztrófa felé, mivel ha a következő 30–50 évben elérjük a 10 milliárdos lélekszámot, nem lesz elég erőforrás, élelem és energia sem. Csakhogy ezek a hangok korántsem újkeletűek.

Már az 1700-as évek végén is léteztek olyan feltételezések, amelyek a gazdasági és kulturális stabilitást összeomlását vizionálták, Paul Echrlich pedig már 1968-ban azt írta, hogy a globális éhínség küszöbön álló fenyegetés. Egy kanadai szerzőpáros szerint azonban az ilyen és ehhez hasonló jóslatok konformista félreértelmezések csupán, olyan pánikkeltő jóslatok, amelyeknek éppen az ellenkezője várható. Darrell Bricker, az Ipsos kutatócég vezérigazgatója és John Ibbitson újságíró közösen írt könyvükben, Az üres bolygóban nem kevesebbet állítanak, minthogy három évtized múlva a globális népesség csökkenni kezd, és ez a hanyatlás nem is fog véget érni.

Nem hogy túl sokan leszünk, hanem épp ellenkezőleg, egyre kevesebben, és egy emberöltő sem kell elteljen ahhoz, hogy ez jelentse a társadalmak valódi kihívását.

Az okok közt említik, hogy a városiasodás és az az egyre szélesebb körben elérhető oktatás, a közegészségügyi ellátórendszerek kiépülése, illetve a nők munkaerőpiacon való növekvő aránya mindenhol negatívan hat a termékenységre, a halálozási arány csökkenése pedig – szemben a közhiedelemmel – csupán időszakos jelenség. Megnyugvásra tehát e szerint az elmélet szerint se számíthatunk, az új kihívások könnyen teremthetnek új keletű konfliktusokat is a világ népei között.