Miért állnak ezek a kísértetszobrok Olaszországban?

Az olasz Alpokban, Lombardiában járunk. A különös szellemszobrokat a Comói-tónál, Vezio várában kereshetjük fel (olasz neveiken: Lago di Como és Castello di Vezio.) A Comói-tó partján sűrűn épített aprócska települések az egymásra tornyosuló színes házakkal meseszép képet nyújtanak. Varenna és Perledo falvak képét még az is ismerheti, aki soha nem járt a tónál.

Varennától feljebb található a középkori erőd, Vazio vára. Közel ezer éve, a 11.–12. század fordulóján épült, benne múzeum ismerteti a vár és a környék történetét. Igazán egyedivé viszont elhíresült szobrai teszik: ezek emberarcok nélküli, fehér színű gipszalkotások. Mintha emberalakok lennének fehér lepelben.

A rendhagyó alkotások valójában gipszből készülnek, és egyetlen idény alatt erodálódnak. Ezért minden nyáron újra elkészítik őket, mégpedig az ide érkező turisták bevonásával. Az önkéntesek felvesznek egy bizonyos pozíciót, amelyben gézzel és gipsszel kiöntik őket. 20 percig kell így maradniuk, amíg megköt a gipsz.

De honnan származik ez a különös, évenként megújított hagyomány?

Egykor germán fennhatóság alatt állt ez a terület, a longobárdoké volt Olaszország ezen északi része. A vár legendája szerint az egykor itt élt longobárd uralkodónő, Theodelinda királynő élete utolsó éveit a tó környékén töltötte, és azt kívánta, hogy halála után az emlékére húzzanak fel egy templomot és egy imatermet harangtoronnyal. A királynő hagyatéki kívánsága nem teljesült, és Theodelinda szelleme azóta is kísért éjszakánként az ódon falak között.

Bár a templom és a torony nem épült fel az emlékére, ennél sokkal egyedibb módon őrzi az emlékezet a középkori királynőt. A szellemszobrok minden évben addig állnak, amíg a szél, az eső és a hó szép fokozatosan megsemmisíti őket, majd a következő tavaszon újraalkotják őket önkéntes turisták bevonásával.