Montázs

Egyre többen választják a „lusta lányok” munkáját

A „lazy girl job” egy egyre népszerűbbé váló trend vagy mozgalom

Hogyan jutottunk el odáig, hogy a Z-generáció tagjai látszólag „nem akarnak tenni” a saját boldogulásukért, hanem minél kisebb erőbefektetéssel akarják „kibekkelni” a napot? -írta meg a noizz.hu

Egyre többen választják a „lusta lányok” munkáját
Képünk illusztráció
Fotó: Northfoto

Ha minden alkalommal kapnék egy ezrest, amikor valaki azt mondja „a mai fiatalok már nem akarnak dolgozni”, már rég saját lakásban tengetném az életemet. De hogyan jutottunk el odáig, hogy a Z-generáció tagjai látszólag „nem akarnak tenni” a saját boldogulásukért, hanem minél kisebb erőbefektetéssel akarják „kibekkelni” a napot, és ahelyett, hogy vért izzadva mennének kapálni a földekre (mint a régi szép időkben, ugye) olyan dolgokat romantizálnak, mint a „lazy girl job”, vagyis a „lusta csajszi meló”?

Rebecca, a volt osztálytársam ötéves korában döntötte el, hogy séf lesz, ráadásul Michelin csillagos. Érettségi után Londonban tanulta ki a szakmát, de már egyetem mellett heti 40 órát dolgozott egy magánbölcsőde konyháján. Az évek alatt dolgozott Budapesten egy fine dining étteremben, majd Angliában egy sri lankai étteremben, illetve egy gyorsétteremben is.

A pozitív élmények mellett szemtanúja volt fizikai bántalmazásnak, munkahelyi szerhasználatnak, verbális abúzusnak. Rebecca sem úszta meg: egyik munkahelyén verbálisan bántalmazták, máshol szexuálisan zaklatták. Volt, ahol azzal alázták meg férfi munkatársai, hogy 25 kilós edényeket pakoltattak vele, hogy bizonyítsák, nőként alkalmatlan szakácsnak. Heti akár 60 órát is dolgozott (egyetem mellett heti 40-et), sokszor egész nap szünet nélkül.

Ahogy teltek az évek, lassan betelt nála a pohár, a főzést szinte meggyűlölte.

Már nem akartam híres séf lenni vagy Michelin csillagot. Saját éttermet sem, mert láttam, hogy a tulajok is bent vannak napi 14-16 órát heti 6 napon – mesélte Rebecca, aki végül rájött, hogy nem a konyhában kell keresnie az álmait és hét hónappal ezelőtt igazi lazy girl jobra váltott.

A „lazy girl job” egy egyre népszerűbbé váló trend vagy mozgalom, ami arra ösztönzi az embereket, hogy ne másszanak tovább a munkahelyi ranglétrán, inkább vállaljanak stresszmentes munkát.

A „lusta lányok” munka általában adminisztratív vagy középvezetői szerep, ahol kevés vagy semmi sem forog kockán és igazából senkinek sem tűnik fel, ha két órás ebédszünetet tartasz. Emellett szép fizetéssel jár, ha pedig letudtad a 9-5-ig tartó mókuskereket, a fennmaradó időt bármi más olyan tevékenységre fordíthatod, ami örömet okoz.

Rebecca jelenleg egy kis családi cégnél dolgozik Londonban, adminisztratív munkakörben, 9-5-ig tartó munkarendben.

Nem akarom kidolgozni a belem a semmiért. Nekem ez most jó és kényelmes. Életemben először értem, miért mondják, hogy a pénz nem boldogít.

Lehet, most le vagyok maradva pár évvel és többet keresnék, ha 5 éve itt lennék, de nem bánom. Majd 5 év múlva jobban fogok keresni. Cserébe nem vagyok ideges, sem fáradt, nem fáj mindenem és nem olyan karikásak a szemeim, mintha cuccoznék. Nekem ez nem kell. Már nem dolgozom 8 óránál többet, nem kelek hajnalban, nem érek haza éjszaka. Tudok tervezni és ez felbecsülhetetlen annak, akinek előtte sosem volt szabadideje – foglalta össze a tapasztalatait.

Ellustultak a girlbossok?

Nem tudom, ki mennyire emlékszik rá, de a 2010-es években még a csapból is a „girlboss” trend folyt, és pár éve a közösségi médián zömében olyan videók pörögtek, amik a soha véget nem érő munkanapokat romantizálták, és arról papoltak, hogy „szakadj ki a mókuskerékből, a 9-5-ig munka szar, légy a saját főnököd, váltsd meg a világot”.

Ehhez képest a Dazed egy a kérdést boncolgató cikkében rávilágít, hogy a 2020-as éveket inkább valamiféle „munkaellenesség” járja át.

Példaként a 2021/2022-es nagy felmondási hullámot is felhozzák, amikor világszerte emberek milliói mondtak fel a munkahelyükön. De még Kim Kardashiannek is van egy idekapcsolódó, hírhedt mondata, miszerint „manapság már senki sem akar dolgozni”.

Ennek, az egész, munkából való kiábrándultságnak a legújabb állomása a lazy girl job trend, ami a TikTokon is hasít: a #lazygirljob hashtag már 15,6 millió megtekintésnél jár, a videókban pedig nem arról beszélnek, hogy „hogyan keress csilliárdokat úgy, hogy a kisujjadat sem mozdítod” vagy „legyél a saját főnököd és váltsd meg a világot”; hanem azzal flexelnek, hogy milyen könnyű a munkájuk.

Objektum doboz

Mindössze annyit csinálok, hogy ugyanazokat az e-maileket másolom át, napi 3-4 hívást fogadok, kiveszem az extra hosszú szünetemet, még több szünetet tartok ÉS szép fizetést kapok” – olvasható a fenti videó feliratában.

Z-generáció=munkaellenes generáció?

Nem is meglepő, hogy a trend leginkább a Z-generációsok körében rezonál, akik már amúgy is megkapták a „munkaellenes generáció címkét”.

Egy idei kutatásban a megkérdezett Z-generációsok mindössze 49 százaléka mondta azt, hogy „a munka központi szerepet játszik az identitásában”, szemben Y-generáció 62 százalékával.

Bár a dolog elsőre kiábrándítónak tűnik, de ha hozzávesszük

  • az inflációt,
  • hogy milyen ütemben drágul az élet,
  • mennyire elszálltak az ingatlanárak az elmúlt években – és ezt mennyire követik a fizetések,

már nem is olyan meglepő.

Egyre több jel utal rá, hogy a kemény munka nem kifizetődő, ha pedig kidolgozzuk a belünket, de mégsem tudunk egyről a kettőre jutni, akkor mi értelme van? – feszegeti a kérdés a trend.

Persze dobálózhatunk a „munkaellenes” jelzővel, de az emberek többségének a munka nem egy opcionális hobbi, hiszen élni kell valamiből. De a munkából való kiábrándultságot jól szemlélteti az elmúlt években megjelenő quiet quitting vagy a laza hétfő és most a lazy girl job.

Quiet quitting

A quiet quitting, azaz a csendes kivonódás fogalma azt a munkavállalói magatartást takarja, amikor a dolgozó csak az elvárható minimumot teljesíti, hogy éppen ne rúgják ki, de ennél több energiát nem tesz bele szakmai életébe.

Baj, ha „nincs értelme” a munkánknak?

David Graeber antropológus a Bullshit Jobs – A Theory című, 2018-ban megjelent könyvében a lazy girl job jellegű, munkákat értelmetlen munkának írja le, ami „a fizetett foglalkozás olyan formája, ami annyira értelmetlen, szükségtelen vagy káros, hogy még a munkavállaló sem tudja igazolni a létezését”.

Graeber szerint a bullshit munkák végzése megviseli a munkavállalókat, és ront a mentális egészségen.

Egy 2021-es tanulmány szerint pedig azok a munkavállalók, akik úgy gondolják, hogy a munkájuk értelmetlen, magasabb arányban szenvednek szorongástól és depressziótól.

A fenti tézisnek ellentmond Jack Kellam, az Autonomy nevű, többek között a munka világával is foglalkozó tanácsadói szervezet vezető szerkesztője:

„Azok számára, akiknek van valami olyan elfoglaltságuk a munka mellett, amiben ki tudnak teljesedni, egy kevésbé »kiteljesítő« munka sokkal kevésbé lehet probléma. Ha valaki képes arra, hogy munka után még mindig elegendő energiával rendelkezzen ahhoz, hogy az érdeklődési körének és szenvedélyeinek hódoljon, akkor a napi nyolc órát »szar« feladatokkal tölteni abszolút tolerálható. Mások számára rémálom” – idézi Kellam szavait a Dazed.

Kellam szerint a lazy girl job ötlete nem radikális, csak a jelenlegi helyzet romantizálása, és nem nehéz belátni, miért csábító a fiatalok számára, tekintve az elmúlt évek gazdasági zűrzavarát. De a szerkesztő szerint van jobb megoldás is, mint beletörődni a jelenlegi rendszerbe.

„Egy igazságosabb megoldásra – amely felszabadítja mindannyiunk életét a jó dolgokra, amelyeket csak a fizetett munkán kívül tudunk megvalósítani – strukturális változásokra van szükségünk” – mondja Kellam, a négynapos munkahéttel példálózva.

A lazy girl job egyfajta kiút

Bár Rebecca még csak hét hónapja éli a lazy girl-ök világát, már kapott fizetésemelést és bónuszt is. Elmondása szerint sosem stresszel, sosem viszi haza a munkát, ha pedig nincs kedve bemenni, az csak azért van, mert nem egy korán kelő típus. De nagyon szereti a munkáját és a kollégáit, ők pedig Rebbecát viszont.

„Az egyik hétfőn anyukámmal beszéltem telefonon munkába menet, és mondtam neki, hogy fáradt vagyok, nincs kedvem bemenni. Erre azt mondta, hogy »meglátod, mire végzel, tele leszel energiával, fel fognak tölteni az emberek. Ha olyan helyen dolgozol, ahol szeretnek, és amit te is szeretsz, az élettel tölt meg«.

Aznap, amikor már hazafelé mentem, tényleg madarat lehetett velem fogatni – mesélte, rámutatva, hogy egy munka nem csak akkor tehet boldoggá, ha törtetsz, ranglétrát mászol és mindent alárendelsz a karrierednek.

Kapcsolódó írásaink