Drakula vérkönnyeket sírhatott

A 15. századi néhai uralkodó által a papíron hátrahagyott nyomok arra utalnak, hogy a hemolakria nevű betegségben szenvedett, amely a könnyekben lévő vér jelenlétében nyilvánul meg. Emellett bőr- és légzőszervi panaszai is lehettek.

„Számításaink szerint” – írja a Maria Gaetana Giovanna Pittalà, az olaszországi Catania Egyetem kémikusa által vezetett kutatócsoport - „ez az első alkalom, hogy ilyen kutatást végeztek, és ez segített Vlad Drakula, a Pálos egészségi állapotának feltárásában”.

Vlad Drăculea, más néven Vlad Țepeș minden bizonnyal az európai történelem kiemelkedő alakja volt. Vallachia uralkodójaként elkövetett hőstettei szinte már-már mitikusak; különösen az a rendkívül véres küzdelem, amelyet azért folytatott, hogy megvédje országát a többszörös konfliktusoktól.

Nem tudni, hogy hány halálesetért felelős, de a becslések szerint több mint 80 000-en haltak meg – és ebből több mint 20 000-et fából készült tüskékre szúrtak fel. Nem is beszélve a kínzások egyéb formáiról, amelyekkel (vitatottan) vádolták.
Bár életét és tetteit jól dokumentálták, és sok esetben kétségtelenül eltúlozták, vannak olyan részletek, amelyeket valószínűleg soha nem fogunk megtudni. Pittalà és kollégái azonban úgy gondolták, hogy talán van rá mód, hogy kiderítsük – olyan tárgyak tanulmányozásával, amelyekről ismert, hogy Drăculea megérintette őket. Nevezetesen olyan leveleket, amelyeket maga a férfi írt.

A levelek abszolút kincsesbányát jelentenek a történészek számára. Ebben az esetben azonban nem Drăculea leveleinek tartalma érdekelte a kutatókat, hanem az, hogy milyen titkok maradhattak a papíron: a molekulák és fehérjék, amelyeket az emberi érintés átvihetett.

A levelek már több mint 500 évesek, és a belőlük való anyagkivonás károsodást okozhat, ami nem ideális az értékes történelmi dokumentumok esetében. A közelmúltban kifejlesztett, ioncserélőkkel és víztaszító gyantákkal kezelt etilén-vinil-acetátból készült speciális fólia azonban ígéretes hatást ért el a régi szövetek és papírok esetében.

Bármilyen típusú felületre felhordva ez a fólia képes a fehérjéket és molekulákat kivonni anélkül, hogy a felületet károsítaná.

A csapat ezeket a filmeket három Vlad Drăculea levélen használta, amely az egyik 1457-es, a másik kettő 1475-ös keltezésű, és tömegspektrometriával elemezte az eredményeket. Több ezer peptidet és fehérjét találtak. Az emberi biológia jelzéseire összpontosítottak; és mivel az évszázadok során sokan kezelték a leveleket, csak a legfejlettebb lebomlással rendelkező emberi anyagot.

Az eredmények mindenképpen érdekesek voltak. A kutatók által talált fehérjék közül kettő egy olyan genetikai légzőszervi rendellenességre utalhat, amely krónikus tüdő- és orrmelléküreg-fertőzésekhez vezet. Találtak olyan peptideket is, amelyek a gyulladásos folyamatokhoz kapcsolódó fehérjékhez tartoznak. Mindez együttesen bőr- vagy légzőszervi rendellenességre utal – vagy talán mindkettőre.

Találtak továbbá a retina és a könnyek fehérjéihez kapcsolódó peptideket, valamint vérfehérjéket is. A kutatók állítása szerint voltak olyan beszámolók, amelyek szerint Vlad Drăculea véres könnyeket sírt; sőt, a fogalom népszerű volt Drakula fiktív ábrázolásaiban. Bár messze nem füstölgő pisztoly, ez azt sugallja, hogy lehet némi igazság ebben a pletykában.

„Összességében az itt közölt proteomikai adatok, bár önmagukban nem tekinthetők kimerítőnek, arra utalhatnak, hogy egyes történetek szerint valószínűleg - legalábbis élete utolsó éveiben - egy hemolacria nevű kóros állapotban szenvedett, vagyis vérrel kevert könnyeket tudott hullatni” - írják.

A pletykákat és Vlad Drăculeát félretéve, a kutatás más okokból is érdekes. A három levél vizsgálata során baktériumok, vírusok, gombák, rovarok és növények peptidjeinek ezrei kerültek elő, amelyek lenyűgöző betekintést nyújtanak a 15. századi valahai életbe.

A baktériumok többsége például az emberi bélflóra normális részét képezi, de voltak olyanok is, amelyek bél- vagy húgyúti fertőzésekre utaltak. A Yersinia pestishez - a fekete halál okozójához - kapcsolódó peptideket is találtak.

Más molekulák gyümölcslegyek, kullancs- és szúnyogok által terjesztett vírusok, valamint a rothadó gyümölcsökön szaporodó penészgombák típusaira utaltak.

A kutatócsoport szerint ezek az eredmények ígéretesek arra nézve, hogy technikájukat más ősi dokumentumokon is alkalmazhatják, és így többet tudhatnak meg a régmúlt idők belső történéseiről.