A Földön még mindig vannak olyan területek, amelyekre egyetlen ország sem tart igényt

Ezeket a területeket Terra Nulliusnak nevezik – ez a latin kifejezés azt jelenti, hogy senki földje –, és ezek közé tartozik az Egyiptom és Szudán közötti Bir Tawil, a horvát–szerb határon található néhány zóna, valamint az Antarktisz hatalmas részei.

A Terra nullius egyik legjelentősebb példája a Bir Tawil, egy 2060 négyzetkilométeres földdarab az Egyiptom és Szudán közötti határ közelében, amelyre egyik ország sem tart igényt.

Ez egy kietlen, sivatagos vidék, ahol a nyár derekán nem ismeretlen a 45 °C-os hőmérséklet. A terület lakossága hivatalosan nulla, bár gyakran járnak erre nomád törzsek, például az ababdák.

Ez a földrajzi furcsaság nagyrészt a Brit Birodalom által a 19. és 20. században meghúzott határoknak köszönhető. Az amerikai külügyminisztérium szerint az Egyesült Királyság 1899-ben megállapodást kötött Egyiptommal, amely szerint a 22. szélességi körtől délre fekvő területek Szudánhoz tartoznak, ami Bir Tawilt szudáni ellenőrzés alá helyezi.

1902-ben a britek egy másik tervet készítettek a szudáni–egyiptomi határról. E terv szerint Bir Tawil egyiptomi közigazgatás alá került, mivel a területet időnként az ababda törzs használta, amely a dél-egyiptomi Asszuán közelében telepedett le.

Egyiptom azonban csak az eredeti, 1899-es határt akarja betartani, míg Szudán az 1902-es közigazgatási határt követeli. Más szóval Egyiptom szerint Bir Tawil Szudánban van, Szudán szerint viszont Egyiptomban.

Néhány csoport megpróbált igényt formálni a területre, de egyiket sem ismerték el nemzetközileg. 2014-ben a Virginiában élő amerikai Jeremiah Heaton megpróbálta magáénak követelni a területet, Észak-Szudáni Királyságnak nevezve azt, és önjelölt királyként jelentette be magát. Indoklása az volt, hogy így teljesíthesse lánya kívánságát, hogy hercegnő lehessen. Nem meglepő módon az igényét az ENSZ nem ismerte el.

Egy másik, kevésbé nevetséges elképzelés szerint a Bir Tawil egy új típusú joghatóság példájaként szolgálhatna, amelyben az őslakosok birtokolják a földjogokat. Bir Tawil azonban egyelőre senkihez sem tartozik.

A nemzetközi jog szerint az Antarktisz egyetlen ország tulajdonában sincs. Ez azonban hét nemzetet nem akadályozott meg abban, hogy a kontinens egy részét a sajátjának tekintse: Argentína, Ausztrália, Chile, Franciaország, Franciaország, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Királyság.

Az ezeket a területi igényeket ábrázoló tipikus térképen az Antarktisz szeletekre vágva látható, mint egy pizza, Ausztrália és Norvégia pedig oroszlánrészt kap. Figyelemre méltó azonban, hogy az egyik sarka, a Marie Byrd-föld néven ismert rész, még nem igényelt terület. Nevét Richard E. Byrd amerikai tengerésztiszt feleségéről kapta, aki a 20. század elején felfedezte a régiót.

A kolosszális, 1 605 792 négyzetkilométeres (620 000 négyzetmérföldes) Marie Byrd-föld a világ legnagyobb be nem igényelt területe. Azért maradt Terra nullius, mert még az Antarktisz mércéjével mérve is annyira elszigetelt és járhatatlan.

A Duna keleti partján, Horvátország és Bosznia balkáni határa között, a Duna keleti partján, Jugoszlávia 1990-es évekbeli véres felbomlása óta több terület is erősen vitatott. A folyó nyugati partján ezzel ellentétes probléma van: négy-négy területre egyik ország sem tart igényt.

Gornja Siga a legnagyobb ilyen terület, amely egy mindössze 7 négyzetkilométernyi erdős rész, és a Duna ártereként működik. Technikailag horvát ellenőrzés alatt áll, bár ők azt állítják, hogy a terület szerb, Szerbia viszont nem tart igényt a területre.

Bár Horvátország és Bosznia egyaránt elhanyagolja, néhány más fél élénken érdeklődik az iránt, hogy Gornja Sigát a sajátjának nevezze.

2015 áprilisában a libertáriusok egy kis csoportja Vít Jedlička cseh politikus vezetésével zászlót tűzött ki a lakatlan mocsárra, és Liberland néven új mikroállamnak kiáltotta ki. Az elképzelés az volt, hogy libertárius utópiává alakítják, kötelező adók nélkül, minimális állami szabályozással és Bitcoin fizetőeszközzel.

„Liberland mottója az »Élni és élni hagyni«, mivel büszke az emberek személyes és gazdasági szabadságára; ez magában foglalja a kormánynak adott korlátozott hatalmat is, hogy minél kevésbé avatkozzon be az emberek és a nemzet egészének szabadságába" – olvasható a Liberland honlapján, ahol még állampolgárságra is lehet jelentkezni.

Sajnos az álom számos akadályba ütközött. Annak ellenére, hogy korábban kevés érdeklődést mutattak Gornja Siga iránt, a horvát hatóságok nem voltak elragadtatva az ötlettől, hogy egy vad libertariánus mikroállam legyen a küszöbükön, így a rendőrségük állítólag mindenkit letartóztatott, aki megpróbálta betenni a lábát a területre.