Montázs
Soha nem ért földet annyi tornádó Magyarországon, mint az elmúlt napokban
Molnár Ákos, alias Storman készített egy informatív térképet arról, hogy az elmúlt időszakban hol alakultak ki tornádók
A tornádók előszobájának számító tubák számát már számolni sem lehet, volt olyan település, ahol egyszerre több tölcsér is lenyúlt az égből.
Molnár Ákos szerint a mostani időszakban észlelt tornádók nem mezociklonális eredetűek voltak, a hatból öt pedig ténylegesen Magyarországon ért földet.
A rohonci, bár Szombathelyről már lehetett látni, valójában a határ túloldalán ért le – jegyezte meg a tornádók szakértője a közösségi oldalán.
A hat észlelésből a leggyengébb a miskolci volt, de ebben az esetben is – ahogyan Storman fogalmazott – a forgás szervesen jelen volt a felhőzetben. A leglátványosabb az óbudai volt, amelyet több viharvadász is megörökített.
Mint ismert, a tornádó pusztító erejű forgószélben megnyilvánuló meteorológiai jelenség. Jellemzője, hogy a hevesen örvénylő légoszlop a viharfelhőből indul ki és a földfelszínnel érintkezik.
Magyarországon kevésbé drámai hatású tölcsérek alakulnak ki, ezek zömében úgynevezett nem mezociklonális eredetűek.
A tornádókat szélerősségük és pusztításuk mértéke alapján osztályozzák az úgynevezett Fujita-skála segítségével. A Magyarországon észleltek zömében EF0, azaz gyenge kategóriába sorolhatók.
Szélsebességük 105–137 km/h közé tehető.
Ebben az esetben tetők sérülhetnek, ereszcsatornák dőlhetnek, faágak törhetnek le és a gyenge gyökérzetű fák dőlhetnek ki. Ezeket leszámítva azonban nincs nagyobb pusztításuk.
Elképesztően izgalmas, néha hátborzongató képeket lőnek a viharvadászok. Bánkúti Letícia balatoni szupercellát örökített meg, az elmúlt hetekben pedig több helyen fotóztak a tornádó előszobájának számító tubákat is.
