Montázs
Van egy rettenetes kerület, ami nincs rajta a térképen
Mindenki hallhatott már, de még senki sem látta
Amikor nagyon távoli városrészbe kellett vinni az utasokat, akkor az biztos bevételcsökkenést jelentett egy budapesti taxisnak, ráadásul a burkolatlan, rossz földutak miatt a tengelytörés is gyakori volt.
Ez volt az az idő, amikor megszületett Rákosborzasztó legendája, amelynek senki sem ismeri a pontos helyét, de azt mindenki tudja róla, hogy egy, a központtól távoleső peremkerületről van szó.
Manapság sokféleképpen jelenik meg ez a név, ha Budapesten azt mondják valamire, hogy messze van:
„Ó, az kinn van valahol Rákosborzasztón!”
„Már Rákosborzasztón vagyunk, pár perc múlva a Keletibe érkezünk!”
Na de mégis, hova lehetne elhelyezni Rákosborzasztót, vagy egyáltalán merrefele keresték azok, akik megpróbálták felkutatni? Mivel a nevében is benne van a Rákos, ezért sokan valahová a 15-16-17. kerületbe helyezték, hiszen itt számos Rákos előtagú városrész található: Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály – ezekben az a közös, hogy mind a városközponttól távoli peremkerületek részei.
Egyébként a „már Rákosborzasztón vagyunk, pár perc múlva a Keletibe/Nyugatiba érkezünk" mondás kialakulása is érdekes történet.
Ugyebár a Rákos-patak régióján a MÁV számos vasúti fővonala is áthalad, és ezeknek az állomásneveiben szerepel a Rákos szó. Mivel bizonyos személyvonatok az elővárosi közlekedésben is részt vesznek, ezeken a helyeken is megállnak. Gondoljunk csak bele, hogy egy messziről érkező utasnak milyen sokáig is tart az utazás, de amikor végre meglátják a kijelzőn, hogy a következő megálló már a Keleti vagy a Nyugati pályaudvar, akkor az mekkora megkönnyebbülést jelenthet nekik. Nekik köszönhető az, hogy a fenti mondás kialakult.
