Letarolták Magyarországot a cseh online cégek

A cseh e-kereskedelem köröket ver Magyarországra, de mit csinálnak ennyire jól, és mit tanulhatnánk el tőlük?

A 2020-as évek végére robbanásszerűen ugrott meg a magyar e-kereskedelem volumene. 2015 és 2021 között az online vásárlások forgalma megháromszorozódott, a teljes kiskereskedelemben pedig meghaladta a 10 százalékos részesedést.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy óriási lemaradásban voltunk és vagyunk Nyugat-Európától, a régión belül pedig Csehországtól is, ahol sorra törnek fel az unikornisok – olyan cégek, amelyek értéke meghaladta az 1 milliárd dollárt (a bevezetőben említett cégek, a Packetát leszámítva, már mind ide tartoznak). Hazánkban egyetlen ilyet szokás említeni, a LogMeIn-t, ami elég régi sztori, és nem is tisztán magyar vállalkozás.

Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója szerint több tényező is hozzájárult a cseh sikerességhez. Az egyik, hogy náluk (de a lengyel és a román piacon is) sokkal kedvezőbb volt a piaci környezet az online átállás számára. Például voltak olyan hazai „kikötőoldalai” az internetnek (szerinte potenciálisan ilyesmi lehetett volna a Startlap, amely sok felhasználó számára tulajdonképpen egybeforrt az internettel), amelyek a mai napig fel tudják venni a versenyt a nagy multinacionális szereplőkkel, elsősorban a Google-val.

Volt egy támogató környezet, egy olyan belföldi mikroklíma, amely hazai vállalkozásokon alapult, és ez a biztonságosabb, ismerős környezet arra csábította a kereskedőket, hogy hamarabb befektessenek az online értékesítésbe. Nálunk ezzel szemben offline lábon álló áruházak próbálták a saját erejükből a vásárlóikat az online adásvétel felé orientálni, amikor erre az igény sem volt meg az ügyfeleik részéről – mondta el a szakember.

Madar szerint ez az irány a cseh felsőoktatásban is látható, ahol jóval több és jobb képzési forma segíti az e-kereskedelemben dolgozó szakképzett munkaerő kitermelését. Ezzel szemben a magyar piacon ilyen képzés alig van, de ami van, az sem államilag támogatott. Emellett jóval nagyobb a verseny a cseh belföldi piacon, kimutathatóan vállalkozóbb kedvűek az ottani üzletemberek, mint a magyarok, ráadásul kevésbé türelmetlenek a profittal kapcsolatban.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a cseh cégek számára a szlovák piacra való kilépés egy teljesen organikus fejlődési lépcső, amit minden induló vállalkozás természetesnek vesz. Ez a nyelvi- és kulturális hasonlóságokon alapuló közös piac pedig együttesen kétszer nagyobb vásárlóközönséget jelent a magyarnál, a határokon átívelő terjeszkedés pedig kialakítja azokat a megoldásokat, rutinokat, amelyekkel később újabb országokba tudnak terjeszkedni, többek között Magyarországra.

Magyarnak hitt cégek

Milyen lehetőségei vannak a kialakult helyzetben a magyar feleknek, ha szeretnék felvenni a versenyt a külföldről érkező szereplőkkel?

A vásárlók patriotizmusára építeni nem kifizetődő, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az említett cseh cégek többségénél a magyar vásárlók nem is tudják, hogy cseh cégről van szó.

Az általunk megkérdezett 6000 ember 70 százaléka szerint a Kifli.hu egy magyar cég – írta le a helyzetet lapunknak a GKID szakértője, aki szerint azáltal, hogy egy webáruháznak .hu-s végződése van, magyar ügyfélszolgálattal rendelkezik, forintban olvashatóak rajta az árak, a számlán pedig kft. szerepel, a legtöbb vásárló számára magyar cégként tudatosul.

„Jobb szolgáltatási színvonal, széleskörűbb, specifikusabb, magyar ízlésnek szóló kínálat” – ezekkel a célkitűzésekkel lehetne versenyre kelni a csehekkel, azonban ez egyáltalán nem könnyű feladat.

Az Alzánál is láthattuk, mennyi ideig szenvedtek az oldaluk magyarra fordításával, amely ledobta magáról a vásárlót. Az ilyen nem kellően átgondolt honosítások gyorsan alááshatják a vásárlói bizalmat, és ebben mi magyarok sem jeleskedünk.

A nemzetközi sikeresség alapja, hogy az új területeken új céglábakat kell növeszteni, helyi szakemberekre hagyatkozva. Madar Norbert szerint a magyar cégek gyakran elkövetik a hibát, hogy belföldről próbálják irányítani a külföldi terjeszkedésüket, nem indítanak menedzsmentet a célországban, és így nem is képesek megérteni teljesen a célterületük vásárlói szokásait, piaci környezetét.

Az e-kereskedelem egy adatvezérelt iparág, minél több tranzakciót folytatsz le, minél több vásárlód van, annál többet tudsz meg a szokásaikról, amivel még jobban ki tudod szolgálni az igényeiket – magyarán annál sikeresebb leszel. Egy magyar hátterű cég emiatt jókora hendikeppel indul. Mint a kapitalizmusban megszokhattuk, mindig a nagyobb felé lejt a pálya, a cseheknek pedig hiába áll jól a szénájuk velünk szemben, másokkal szemben már nem övék az előny. Ilyenek a kínai szereplők vagy a nyugat-európaiak, mint az Amazon vagy mondjuk az About You.

A magyar áruházak egyelőre a szakosodás irányába menekülnek: próbálnak kisebb termékszegmensben helytállni, azonban ezzel a célcsoportjukat, így a bevételi potenciáljukat is szűkítik, korlátozzák.

Négy itthonról is látható sikersztori

Mall

Az Internet Mall cég 2000-ben alakult, ma Csehországon kívül Németországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában működik. 2002-ben jelentették be, hogy elektronikus bevásárlóközponttá válnának, 2003-ban a cég hazája legnagyobb internetes kiskereskedőjévé vált. A 2000-es évek közepén az ország leggyorsabban növekedő vállalata lett, 2005-ben beléptek a magyar piacra, a 2010-es évekre viszont anyagi gondjaik támadtak, egy cseh vállalkozó felvásárolta a céget. Az elmúlt két évben Magyarországon a III. helyezést érte el webpláza kategóriában az Ország boltja rangsorban.

Packeta

2010-ben alapították, négy évvel később terjeszkedtek Szlovákiába, 2015-ben pedig hazánkban jelentek meg. A többi említett céggel ellentétben nem webáruházról van szó, hanem egy csomagszállító, -átvevő logisztikai szolgáltatásról. Először a csomagküldő.hu weboldalon jelentek meg, amely 2021-ben esett át a névváltáson. Ma 140 ezernél is több átvevőhelyet üzemeltetnek, csak Magyarországon 1000 feletti számban. 2022-ben 90 millió csomagot szállítottak ki, ma már személyek közötti küldést is tudnak teljesíteni applikáción keresztül. Már az USA-ban is jelen vannak.

Alza

A cég 1994-ben indult, de az online vásárlást csak 2000-től indították el. Gyors fejlődésüket jól jellemzi, hogy 1999-ben bevezették a 24 órán belüli kiszállítás lehetőségét. A céget egy ismeretlen tulajdonú, ciprusi székhelyű vállalat birtokolja most, de a vezetését cseh üzletemberek végzik. Jelenleg Szlovákiában, Magyarországon (2016 óta) és Ausztriában is jelen vannak, a cseh piac legnagyobb webáruháza. Az Alza mára Európa 26 országába szállít online rendeléseket.

Kifli

A cseh online élelmiszerbolt hazájában Rohlik néven fut (ez a kifli csehül) 2014 óta. Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, Romániában és Olaszországban is jelen van, de első külföldi terjeszkedésük 2019-ben Magyarország volt, ahol hét minden napján reggel 7 és 22, illetve pénteken és szombaton 7 és 23 óra között üzemel. Az élelmiszerek mellett vénymentes gyógyszereket, szépségápolási szereket, papír-írószert és állateledelt is kiszállítanak. A cseh online szupermarket üzemeltetőjében januárban vásárolt 25 százalék részt a német cash-and-carry óriás, a Metro.