Montázs

Több mint 4000 éves földpiramist találtak a Nagykunságban

Nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket

Közös vizsgálat tárgyává vált egy kurgán Kengyel határában, amelyen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum kollégái vettek részt - írta meg a Nemzeti Park hivatalos oldalán.

Több mint 4000 éves földpiramist találtak a Nagykunságban
A több, mint 4000 éves lelet
Fotó: Természetvédelmi Őrszolgálat

A halomra megközelítőleg 2 éve bukkant rá az illetékes természetvédelmi őr, tekintve, hogy az nem szerepelt sem régészeti, sem egyéb természetvédelmi nyilvántartásban, adatbázisban. Sajnos a kurgán állapota az évek során folyamatosan romlott, a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt azt több mint 50 %-ban elhordták. A vizsgálat indokát is ez adta, a további roncsolás, bolygatás megakadályozása.

A beavatkozás során a cél egy függőleges falfelület létrehozása volt a kurgán megbontott oldalán, ahol a felhordott talajrétegeket azonosítani lehet. A közös munka sikerrel járt, mert a talajszelvény látványosan mutatta a korok lenyomatát, valamint leletként cserépdarabok is előkerültek. Mindezek alapján a halom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, ennek megfelelően kora a 4000 évet is meghaladhatja.

Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket, mert csak így őrizhetők meg. Egy, a talán piramisoknál is idősebb halomra, amely a szántóföldön hever, büszkének kell lenni tulajdonosának és foggal körömmel védeni a jövő generációi számára. A mezőgazdasági támogatási rendszer is erre ösztönzi a gazdálkodókat.

A szántóföldi gazdálkodás, mint veszélyeztető tényező, az elsők között szerepel a nyilvántartásban nem szereplő halmok kapcsán és az alföldi megyéket érinti főképpen. Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy kb. 600 halom van közvetlenül kitéve az említett kockázatnak.

A halommal kapcsolatos feladatok a jövőben egyrészt adminisztratív jellegűek: a halom régészeti lelőhelyként történő bejegyzése, valamint természetvédelmi nyilvántartásba vétele alapozza meg a jogi értelembe vett védelmet, másrészt a természetvédelmi őrszolgálat hatáskörének megfelelően közbenjár a régészeti lelőhelyek, illetve a törvény erejénél fogva országosan védett természeti területnek minősülő kunhalmok oltalmában.

A közös munkával kapcsolatban köszönet illeti a Damjanich János Múzeum régész kollégáit (Nagy Fanni, Dr. Mali Péter), valamint az önkéntes segítőket a halom megismerését célzó munkálatok szervezésében, lebonyolításában – olvasható az oldalon.

Kapcsolódó írásaink