Montázs

Aktív pihenés

Reneszánszát éli a túrázás, azonban minden évszakban érdemes egy kicsit másképpen készülni a megmérettetésekre. Az egyik legnagyobb magyar bennfentest, Stramszky Juditot, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai igazgatóját kérdeztük a nyári természetjárás praktikáiról.

Aktív pihenés
Reneszánszát éli a túrázás, azonban minden évszakban érdemes egy kicsit másképpen készülni a megmérettetésekre
Fotó: MH

Az elmúlt években megsokszorozódott a természetjárók száma, a folyamat végét pedig egyelőre nem látni. A korona - vírus megjelenése előtt, 2018-ban pontosan 13 295 Kéktúra teljesítését (OKT, RPDDK, AK) igazoló füzetet értékesített a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ). Egy évvel később 15 600-ra nőtt ez a szám, majd 2020-ban – ekkor jelent meg a koronavírus Magyarországon – jött egy nagy ugrás az eladások számában, amikor pontosan 26 800 igazolófüzetet sikerült eladni. A lendület az azt követő évben sem állt meg, csaknem ötezerrel többen tűzték ki célul maguk elé a kéktúrák teljesítését, ugyanis 2021-ben pontosan 31 460 füzetet sikerült eladni.

„Ennyien vágtak bele a »kéktúrázásba«, de már az elmúlt években tömegek indultak el azzal a céllal, hogy teljesítik a kihívást. A teljesítőfüzetek persze csak később érkeznek be hozzánk, sőt, van, aki be sem küldi, míg más évtizedeken keresztül járja az útvonalakat” – fogalmazott a Montázsnak a Magyar Természetjárók Szövetségének szakmai igazgatója. Stramszky Judit hozzáfűzte, hogy még az előbbiek ellenére is jól látható, hogy a teljesítők száma is növekszik. A kéktúrázás napját október elején tartják, és tavaly ezen a napon a 143 túraszakaszon összesen 3240 ember vett részt.

Megjegyezte azt is, hogy a közösségi médiában is hatalmas növekedés látható az érdeklődők számában, ugyanis már több mint 200 ezer természetbarát követi az online Turista Magazin oldalát, míg a Természetjáró applikációjukat okostelefonra már több mint 350 ezren töltötték le.

Van néhány dolog azonban, amelyre érdemes odafigyelni, ha a hőmérséklet 30 Celsius-fok felett alakul, és bár jellemzően a tavasz és az ősz az az időszak, amit természetjárásra a legalkalmasabbnak tartanak, de a nyári szabadságok miatt sokan nyáron érnek rá. Ilyenkor érdemes számolni néhány nehezítő tényezővel, mint például a rendkívül magas hőmérséklet, az UVsugárzás vagy a futó záporok, zivatarok.

„Fontos, hogy indulás előtt tájékozódjunk az időjárásról. A radartérképeken jól látszik, hogy várható-e csapadék. Ami na - gyon becsapós lehet még, az a szél, mert nagyban befolyásolhatja a hőérzetet” – magyarázta Stramszky Judit.

Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai igazgatója
Stramszky Judit, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) szakmai igazgatója
Fotó: MH

Az igazgató kiemelte, nyáron semmiképpen nem indulhatunk el sapka, kalap vagy kendő nélkül, ugyanis a legalapvetőbb szabályok egyike, hogy a fejet védeni kell. „A napszemüveg, naptej és valamely fejvédő szentháromságát ki - fejezetten érdemes tiszteletben tartani, és bár értelemszerűen mindig viszünk vizet, ne építsünk kizárólag arra, hogy rögtön a túra elején kinéztünk egy forrást, ugyanis előfordul, hogy bizonyos források csak időszakosan működnek” – figyelmeztetett az MTSZ szakmai igazgatója.

Megjegyezte, ugyanakkor jó ötlet lehet beszerezni egy vízszűrős kulacsot, mert azzal akár patakból vett vízzel is tudjuk folytatni az utunkat, és nem termelünk pluszhulladékot sem. Rávilágított arra is, hogy sokan tudják, de még mindig nem elegen, hogy nyáron érdemes könnyű anyagból készült hosszú nadrágot és akár hosszú felsőt is felvenni, ugyanis ezek is védenek az UV-sugárzástól, illetve a kullancsoktól is, ami szintén veszélyforrás.

További praktikus tipp, hogy kibéleljük a hátizsákunkat egy szemeteszsákkal, ha nincs esővédő huzatunk, így ha érkezik az eső, nem áznak el az értékeink. Később aztán ebbe tehetjük a túrázás során termelt hulladékot, amit minden esetben vigyünk haza. A tervezéshez tartozik természetesen az is, hogy melyik útvonalat választjuk, ámde nyáron nemcsak a megtett kilométerek és a szintváltozás számít, hanem az is, hogy milyen mikroklímájú helyre megyünk.

„Ha nem vagyunk mazochisták, ne válasszunk olyan helyet, ahol sok aszfalt van. Érdemes ilyenkor inkább az erdőket keresni, a bükkösök kitűnően árnyékolnak, mert zárt a lombkoronaszintjük. Ha a Bükkbe vagy a Bakonyba megyünk, az északi, magasabb oldalakon szinte garantált, hogy kellemes lesz a mikroklíma. A patak menti útvonalak, szurdokok szintén frissítőleg hatnak az emberre. Ilyen helyszín például a Pilisben az Apátkúti-völgy vagy a Börzsöny északi területei nem túl frekventáltak, és Kemencéről indulva a Fekete-völgy csodákat rejt magában” – osztott meg néhány tippet a szakértő, és megjegyezte, hogy az északi Bükkben talál - ható Csondró-völgy is jó választás lehet, illetve a Bakonyban a Kőris-hegyre felfelé-lefelé menet is árnyas helyeken tudnak túrázni a természetjárók.

Kapcsolódó írásaink