Montázs

Vízirendőrök akcióban

Összesen tizenhatan fulladtak meg tavaly a Balatonban, tavalyelőtt pedig nyolcan. Magazinunk utánajárt annak, hogy hogyan élvezhetjük a nyár adta örömöket épségben, egészségben és tragédiamentesen.

Vízirendőrök akcióban
Összesen tizenhatan fulladtak meg tavaly a Balatonban
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A természetes vizek alapvető szabályait nemcsak ismerni kell, de be is kell tartani. Ilyen például az, hogy a tavakba, folyókba nem ajánlott fejest ugrani, mert nem tudni, hogy mi van a víz alatt, a naptól felhevült testet le kell hűteni a vízbe merülés előtt, vagy a viharjelzést nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szinte tizedmásodpercek alatt is bekövetkezhet a baj, ha nem fordítunk kellő figyelmet magunk vagy éppen szeretteink védelmére.

Tavaly 18 olyan halállal végződő esemény volt a vízparton, amelyből tudtuk, hogy 16 vízbefulladás volt, de 10 eset sekély vízben történt eszméletvesztés miatt, így abban nem igazán volt szerepe a víznek – tájékoztatott a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője.

Horváth László rendőr ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője
Horváth László rendőr ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Horváth László kiemelte, ha valaki súlyos alapbetegségtől szenved, szerhasználat miatt rosszul lesz, vagy eszméletét veszti, és azonnal nem segítenek neki, nagyon könnyen megtörténhet a tragédia. A Balaton nyáron Budapest után az ország legnagyobb „városa”, ha azt vesszük, hogy egy egybefüggő partról van szó – tette hozzá – ezért elég fontos lenne, hogy az emberek legalább a viharjelző rendszert ismerjék, illetve aki a Balaton-partra érkezik, minimális vízi ismeretekkel rendelkezzen.

Kifejtette, az első fokú viharjelzés a percenként 45-ször felvillanó fényjelzés, és ilyenkor 500 méterig lehet bemenni a parttól fürdeni, csónakázni, vízibiciklizni vagy felfújható fürdőeszközöket használni.

Az erősebb jelzés, a II. fokú viharjelzés amely már percenként 90-szer villan, ekkor már tilos fürdeni, csónakázni, vízibiciklizni vagy egyéb fürdőeszközöket használni a Balatonon.

De nem ez az egyetlen eset, amikor érdemes a vizet kerülni.

Az ittasság, a túlevés vagy éppen a szerhasználat a legnagyobb veszélyforrások közé tartozik. Amikor tele van a gyomrunk, egy bizonyos idő után a szervezet úgy akarja magát könnyíteni, hogy gyomortartalmat ürít, így ennek könnyen rosszullét lehet a vége.

Az alkoholfogyasztásról a rendőr ezredes azt mondta, aki bemegy a vízbe, sokszor nem is érzi, hogy ez a környezetváltozás mennyire megterheli a szervezetet, és ami a parton nem okozott problémát, a vízben már gond lehet még akkor is, ha valaki nem úszni megy a vízbe, hanem csak azért, hogy lehűtse magát.

A természetes vizek alapvető szabályait nemcsak ismerni kell, de be is kell tartani
A természetes vizek alapvető szabályait nemcsak ismerni kell, de be is kell tartani
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Horváth László beszélt arról is, nem mindegy, hogy milyen nyaralóhelyet választunk magunknak, ugyanis ha medencében úszunk, teljesen más helyzetekkel szembesülhetünk, mint egy folyóban. „Amikor medencében fürdőzünk, tisztában vagyunk a vízmélységgel, hiszen átlátszó a víz, és nem is lesz vízi akadály. Ez biztonságérzetet ad, azonban a nyílt vizek nem átlátszóak, így nem lehet pontosan megítélni, hogy leér-e a lábunk” – fejtette ki. Ezért tehát egy „kis pszichikai pozicionálással” kell készülni, azaz, egyszerűen fel kell készülni, hogy nem fog leérni a lábunk, amikor például vízibicikliről ugrunk a vízbe. Nyílt vízen még a faágak jelenthetnek problémát, amelyeket szintén nem biztos, hogy sikerül idejében észrevenni, illetve, Horváth László szerint aki szabad vízben fürdik, annak több képességgel is rendelkeznie kell az úszáson kívül, például tudniuk kell kiúszni az örvényekből, vagy el kell kerülniük az erős áramlatokat.

A szabad vizekben a hőmérséklet hirtelen változására is fel kell készülni, ugyanis a hipotermia további képességeket is csökkent, amelyek nagyon fontosak az életben maradásunkhoz.

„Általában a medencék vize 25-27 fokos, a szabad vizek ritkán ilyen melegek, ezért erre sokkal jobban oda kell figyelni. Jöjjünk ki az első borzongás után, kövessük a jelzőrendszer változásait! A medencéhez úszni tudás kell csak, míg a nyílt vízhez ez nem elég, itt vízbiztonságra van szükség, amelynek csak az egyik eleme az úszni tudás” – hívta fel a figyelmet.

Aki bajt lát a Balatonon a vízben, vagy bajba kerül, hívja a 112-es nemzeti segélyhívót vagy a vízirendészet 1817- es ingyen hívható vízi segélyhívó telefonszámát, amely létrehozása, Horváth László ezredes úr személyes érdeme a komplex vízbiztonsági program kidolgozása mellett, amelyek elismeréseként 2022. május 18-án Balaton-díj kitüntetésben részesült

Kapcsolódó írásaink