Lakás
Nőtt a kereslet a fővárosi agglomerációs térség ingatlanai iránt
Egy vevő „álmai otthonáért” 440 millió forintot fizetett az északnyugati szektorban
A közlemény idézte Máté Ferencet, a Duna House vezérigazgató-helyettesét, aki – a 2024-es fellendülésről – elmondta, hogy az otthonteremtési támogatások és a kedvező hitelkamatok hatása a fővárosi agglomeráció ingatlanpiacán is nyomott hagyott.
Hozzátették, hogy a fokozódó kereslet hatására a teljes agglomerációs térségben tízszázalékos emelkedést követően 650 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár, az ingatlanra fordított összeg átlaga pedig 59,5 millió forintról 70,2 millió forintra ugrott.
A Budapestet körülvevő agglomeráció hat szektora közül tavalyhoz hasonlóan 2024-ben is a nyugati szektorban kerül négyzetméterenként a legmagasabb, átlagosan 739 ezer forintos összegbe az otthonteremtés. Ide tartozik egyebek mellett: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és Zsámbék.
Közölték: a 9 százalékos emelkedés után meghaladta a 700 ezer forintot az átlagos négyzetméterár a második legdrágább területen, az északnyugati szektorban, amely magába foglalja például Budakalászt, Nagykovácsit, Piliscsabát, Solymárt, Szentendrét és Visegrádot.
Jelezték ugyanakkor, hogy aki kevesebb ráfordítással szeretne a főváros körül ingatlant vásárolni, annak 560 ezer forintos négyzetméterárával legmegfizethetőbb alternatívát a délkeleti szektor nyújtja, itt található egyebek mellett: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Maglód és Vecsés is.
Arra is kitértek, hogy a négyzetméterárakat tekintve a legdrágább ház (négyzetméterenként 2,1 millió forintért) az északnyugati szektorban kelt el, míg a legalacsonyabb egységárat, 169 ezer forintot a nyugati szektorban fizette egy vevő.
A közlemény szerint volt, aki „álmai otthonáért” 440 millió forintot fizetett az északnyugati szektorban, de 12 millió forintért is vehetett kisházat az, akinek a keleti szektor is megfelelt.