Visszavarrni a Várnegyedet a főváros szövetébe

A kormány múlt szerdán közzétett határozata értelmében a következő hároméves fejlesztési ciklusban, 2019–2021 között megindul a Várnegyed második világháború után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti „átvilágítása”. A Nemzeti Hauszmann Program néven futó beruházás miniszteri biztosa, Fodor Gergely – aki áprilistól kormánybiztosként látja el feladatát – tegnap háttérbeszélgetést tartott a program részleteiről.

A sajtótájékoztatón Fodor kiemelte: a program elsődleges célja, hogy a főváros szövetéből mára teljesen kiszakadt, ugyanakkor legszebb részét visszaadják az embereknek. Azt szeretnénk, hogy a Várban a magyarok is újra otthon érezzék magukat, ne turistaként járjanak oda, hanem érdemben időt tölteni – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Fodor a prágai, krakkói és az edinburgh-i jó gyakorlatot említette nemzetközi példaként ennek gyakorlati megvalósításához.

Fodor Gergely úgy tájékoztatott, hogy a program azonnali prioritást élvező, első – várhatóan már idén őszre elkészülő – része az otthonosság érzetét javító sétányok, utak, lépcsők rendbetétele, valamint parkok, kertek kialakítása a Szarvas tértől a Rondelláig, illetve a Szent György térrel szemben található rommező felszámolása, padok és mobilmosdók kihelyezése a területen. Másik egységként még nyárra elkészül a Lovarda és a Főőrség a Stöck-lépcsővel, 2021-ig pedig befejeződik a Csikós udvar és a Palotaút, illetve Karakas pasa tornyának teljes rehabilitációja: két óriáslift építését tervezik az akadálymentesítés jegyében, és a turistabuszok jelenlétének csökkentéséért. A közlekedést illetően Fodor lapunk kérdésére elmondta: a jelenleg remekül működő 16-os buszcsalád mellett tárgyalásokat folytat a fővárossal arról, hogy a budapestiek bérlettel használhassák a budavári siklót csúcsidőszakokban is. Hozzátette: az autósoknak a már kialakított két mélygarázs mellé egy harmadik építését tervezik.

2021-ig megkezdik az ideológiai okokból lerombolt épületek visszaépítését is: a Dísz téren az egykori Külügyminisztérium helyén 1946 óta tátongó foghíjtelekről eltüntetik a bazárt, az épületet elképzelések szerint kívülről eredeti homlokzattal, belülről modern irodaházként, viszont mindenki által bejárható tetőszerkezettel kívánják rekonstruálni – de biztosan nem a külügyi tárca otthona lesz majd. Szintén elindul József főherceg 1968-ban lerombolt palotája, a hozzá kapcsolódó nyitott kert, valamint az egykori neoreneszánsz istálló újratervezése. Teljes magasságában, de a jelenlegi alapterület megtartásával újul meg a Honvéd Főparancsnokság, ami a Palotanegyed kapujaként is szolgálna: turisztikai fogadóközpont, valamint kétszintes interaktív történelmi kiállítótér kapna helyet benne.

A következő három évben elvégzik a Palotanegyed építészeti felmérését is, illetve geodéziai és mérnöki dokumentációt készítenek a teljes várdombról. A miniszteri biztos elmondta: a Palotán belül jelenleg egy „próbaprojekt” zajlik, az Országos Széchényi Könyvtárat és a Budapesti Történeti Múzeumot összekötő déli nyaktag és benne a Szent István terem újjáépítése, amely a tervek szerint 2021. augusztus 20-án nyílhat meg a közönség előtt. A Nemzeti Hauszmann Program munkálataira 36 milliárd forintot biztosít a kormány.