Kultúra
Visszakapja régi fényét a borsi Rákóczi-kastély
Megmenekülhet a fejedelem szülőhelye – Készülnek a teljes műemléki rekonstrukció tervei, másfél milliárd forint áll rendelkezésre a munkákra és a kiállításra
Miután 2016 novemberében magas szintű kormányzati egyeztetés volt a szlovák és a magyar fél között a Borsiban található Rákóczi-kastély rekonstrukciójáról, a magyar kormány a 2017. évi költségvetésben nyolcszázmillió forintot biztosított a műemlék kastély felújítására. Diószegi László, a munkálatokat koordináló Teleki László Alapítvány igazgatója lapunknak elmondta: a támogatás első ütemében a kiviteli tervek készülnek el, és megtörténik az épület szerkezeti helyreállítása. Az összesen már másfél milliárdra rúgó keretösszegből szeretnék úgy rendbe hozni az épületet, ahogyan egykor, a fejedelem korában kinézett, a kastélynak szállásfunkciója is lehet, a szlovák fél támogatja a felújításról és a kiállítás berendezéséről szóló magyar terveket. Az épületen egyébként jó néhány éve dolgoznak a magyar szakemberek, s a források többségét eddig is a magyar állam bocsátotta rendelkezésre. A teljes körű műemléki felújítás során azt is vizsgálják, milyen uniós forrásokat tudnának bevonni az építkezésbe.
A Sátoraljaújhelytől három kilométernyire, már Szlovákiában található kastély története egészen a török időkig, az 1560-as évek elejéig vezethető vissza. Ekkor lett itt birtokos Hennyey Miklós ónodi, majd füzéri várkapitány, Szigetvár és Gyula védője, I. Miksa királyunk aranysarkantyús vitéze. Hogy aztán lányának kezével együtt a Tokajban kapitánykodó Zeleméry Kamarás Miklósé legyen az após által 1563 körül felhúzott épület. Ő szintén jelentős építkezésbe fogott itt, és így a hatvanöt méteres oldalú, u alakú várkastélynak megmaradtak a gyönyörű, riolittufából faragott reneszánsz ablakai és néhány hasonló belső ajtókeret is.
A kastély aztán ahogy jött, úgy is ment el: Kamarás Miklós lányával együtt 1602-ben Lórántffy Mihályé lett, akinek Zsuzsánna nevű lánya hozományul vitte I. Rákóczi Györgynek. Így aztán a fejedelem ellen vonuló Esterházy Miklós nádor hadai prédálták fel 1644-ben. A dúlás után már nem épült újjá a régi pompájában, de a Rákócziak a regéci és munkácsi váraik, birtokaik között utazva itt szálltak meg.
A kastélyban hozta világra 1676. március 27-én, Munkácsról Regécre tartva Zrínyi Ilona másodszülött fiát, Ferencet. Borsi 1684-től, Thököly kurucainak bukásától császári kézen, „labanclaktanyaként” működött, míg 1688-ban az erre lappangó kurucok fel nem gyújtották.
A kastélyt végül 1711-ben Rákóczi Julianna, a vezénylő fejedelem nővére kapta meg, aki titokban közreműködött öccse bécsújhelyi szökésében is. Ő 1717-ben halt meg, egy 1731-es jelentés szerint a várkastély már részben tető nélkül, romos állapotban volt. Ezután még több tulajdonosváltás történt, méltatlan funkciókra használták, míg az 1980-as évek közepén állítólag megegyezés született arról, hogy az épületet a szlovákok hozták volna rendbe, a leendő múzeum berendezését Magyarország vállalta. Aztán az események elsodorták a tervet, a kastély állapota pedig néhány kisebb, a település által elvégzett beavatkozás mellett egészen a kilencvenes évek végéig csak romlott.
Végül, a mostani lépések előzményeként, 2013-ban magyar–szlovák együttműködésben, uniós forrásból megtörtént az északnyugati épületszárny tetőcseréje. A munkálatok során ellopták a fejedelem 1907-ben Mayer Ede által készített és 1969-től itt álló mellszobrát. Később megrongálva került elő, helyreállítása után újraavatták.