Változó olvasási szokások

Az irodalom visszavág. Új stratégiákra van szükség a fiatalok eléréséhez (Fotó: Varga Imre)

Tanárok, könyvtárpedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek részvételével szervezett kétnapos konferenciát a HUBBY (Magyar Gyerekkönyv Fórum), a Károli Gáspár Református Egyetem és a Petőfi Irodalmi Múzeum a minap. A pénteki előadásokon az rajzolódott ki: az irodalomoktatás a huszonnegyedik órában van, a fiatalok szokásai miatt új stratégiákra van szükség.

A kortárs magyar szerzőket sokkal inkább preferálni kellene, mivel az ő szövegeik nyelvi minősége sokkal magasabb, mint a külföldi szerzőké – vélekedett Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem gyerekirodalom-kutatója. Az oktatás megújításának szükségességéről szólva azt hangsúlyozta, hogy ideje lenne végre a megváltozott olvasási és tanulási szokásokhoz igazodni. Egy tavaly őszi olvasáskutatásból kiderült, hogy a gyerekek többnyire fantasyt, képregényt és sci-fit olvasnak szívesen. Fontos, hogy a gyerek ne olvasson olyan könyvet, amely korban meghaladja őt. A kulcsszó az élmény, a műfaji gazdagság és az, hogy a kortársaktól haladjunk időben visszafelé – tette hozzá.

Pásztor-Csörgei Andrea, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium könyvtárpedagógusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az 5-8. évfolyam jelenti a legnagyobb kihívást az olvasás megszerettetése kapcsán. Ebben az életkorban ugyanis nehéz megszólítani őket, az erős impulzusokat igénylik. Lombosi Anikó magyartanár, drámapedagógus szerint az irodalomoktatás jelenleg nehéz helyzetben van: egyrészt, mert magára van hagyva a magyartanár, másrészt pedig dilemmát jelent, hogy milyen arányban tanítsunk klasszikus, illetve kortárs műveket. A legfontosabb feladat az olvasóvá nevelés lenne, s az, hogy segítsük a gyerekeket eligazodni az információs világban – tette hozzá. Szerinte az úgynevezett Z generáció, vagyis az ezredforduló idején született fia­talok jelentik talán a legnagyobb kihívást. Ők a globális nemzedék, akik egyszerre léteznek az online és offline térben, és szinte kizárólag képekben gondolkodnak – mutatott rá. Meglátása szerint közöny és érdektelenség jellemző rájuk, erre a generációra tehát más stratégiát kell alkalmazni. Jól képzett, fiatal, lelkes pedagógusokra lenne szükség, valamint arra, hogy az olvasás, az irodalom, a könyvek népszerűsítésében vállaljon nagyobb szerepet a média és az ismert személyiségek – hangsúlyozta.

Pompor Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, gyerekirodalom-kutató arról beszélt, hogy egy felmérés szerint az általános iskola alsó tagozatán mind a lányok, mind a fiúk olvasnak, azonban felső osztályban ez megváltozik, utóbbiak már nem olvasnak annyit, mint a lányok. Szerinte minél többféle szöveg felolvasásával tehetünk azért, hogy ez megváltozzon, és ebben a szülő is segíthet – mondta. Végül ugyanazt hangsúlyozta, amit Lombosi Anikó: olvasásfejlesztő és –népszerűsítő programokkal tehetünk a legtöbbet, hogy a rossz tendencia változzon. Németországban például ismert férfiak, focisták kampányolnak az olvasás mellett, s reklámozzák a könyveket.

A pénteki előadók között volt Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomtörténésze is. Kovács András Ferenc írásművészetéről szólva elmondta, hogy a költő gyerekverseinek kettős kódolása képes mind a gyerekeket, mind pedig a felnőtteket megszólítani. Ráadásul ezekben a költeményekben a ritmus-hangsor-jelentéstartalom egysége figyelhető meg. Pokornyi Orsolya, a dunaújvárosi könyvtár pedagógusa rengeteg olyan kortárs könyvet bemutatott, amelyekből a gyerekek tapasztalatokat szerezhetnek az elfogadás, a betegség, a félelem, a függőség, a vallás, a válás, a szegénység vagy a kritikai gondolkodás témaköreiben. Elmondta azt is, hogy a foglalkozásain szeret provokálni, ugyanakkor kétségtelen, hogy az ilyen nehéz témákról nem egyszerű beszélni.