Kultúra

Uralkodónő a jegyzetek mögött

Mária Terézia kézírását rengeteg irat, vallásos idézet és más eredeti dokumentum őrzi, amelyekből az is kiderül, hogy rendkívül szigorú napirend szerint élt

Mária Terézia uralkodásáról és magánéletéről sok minden kirajzolódik a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található eredeti, 18. századi iratokból. A hivatalos és magánjellegű levelekből, feljegyzésekből határozott egyéniségű, férjét szerető és tisztelő uralkodónő képe rajzolódik elénk.

Mária Terézia 20180421
Az osztrák főhercegnő és magyar királynő sikeressége abban állt, hogy jól választotta ki tanácsadóit (Forrás: Wikipedia)

Európa- és országszerte több kiállítás, konferencia, rendezvény emlékezett meg Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő születésének háromszázadik évfordulójáról tavaly. Most a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként megrendezett Budapest Art Week programban még visszatértek szakértők az uralkodónő életére: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található eredeti, hivatalos és magániratokon keresztül mutatták be Mária Terézia életének részleteit a napokban.

Kulcsár Krisztina főlevéltáros, aki 18. századi dokumentumokkal, köztük Mária Terézia magán- és családi irataival is foglalkozik, az eseményen elmondta: a huszonhárom évesen trónra került császárnőt nem készítették fel az uralkodásra, mivel apja, Károly az élete végéig bízott abban, hogy születik még egy fia, aki majd elfoglalja a trónját. De Mária Terézia aztán negyven éven át mégis a korszak kiemelkedő uralkodójává vált, döntéseivel és családpolitikájával pedig évszázadokra meghatározta Európa és benne Magyarország sorsát. Sikeressége pedig abban állt, hogy jól választotta ki a tanácsadóit – mutatott rá a főlevéltáros.

A szakember megmutatta a Mária Terézia aláírásával ellátott első uralkodói rendeletet. A teljesen ép, 1740-es dokumentumot titkára írta, ellenjegyzése pedig a kancellárhoz köthető. Az 1741-ben készült koronázási levél (királyi vagy uralkodói hitlevél) tartalmazta az uralkodó ígéreteit – mutatott rá a főlevéltáros. Majd kiemelte, a bársonykötésű pergamenen ebben az időben már megjelent a piros, fehér, zöld szín.

A bemutatott dokumentumok között megtekinthettük Mária Terézia saját kézzel írt jegyzeteit, vallásos szövegeit, imáit és bibliai idézeteit is. Egyik kis papírfecnire írt feljegyzése tanúskodik szigorú napirendjéről. Minden nap fél hatkor kelt fel, a reggeli készülődéssel, öltözködéssel nem sok időt töltött. Ezután fél nyolcig reggeli misén vett részt, amelyet imádság és elmélkedés egészített ki, hiszen mélyen vallásos életet élt. Majd reggel kilenc óráig a titkárokat fogadta, akik előadták az aznapi teendőket. Kilenc és tizenkét óra között a tanácsadókat, minisztereket hallgatta meg, akik tanácsokkal látták el. Ezután egy órán át foglalkozott a gyermekeivel. Délután egy és három óra között ebédelt, ezt követően olvasott egy órát, négy órától este hatig pedig ismét munkával telt az ideje. Este hat és kilenc óra között ismét imádkozott, ezután volt egy kis szabadideje, azonban este kilenc és tíz óra között aludni tért.

Mária Terézia magánéletéről Kulcsár Krisztina elmondta, hogy Lotaringiai Ferenccel (I. Ferenc császárral) kötött szerelmi házasságukból tizenhat gyermekük született. Férje 1765-ös halála viszont annyira megviselte, hogy utána élete végéig feketében járt, kerülte a nyilvánosságot, befelé forduló emberré vált. A főlevéltáros egy olyan feljegyzést is bemutatott, amelyen az volt kiszámolva, hogy Lotaringiai Ferenc hány órát élt, s mennyi időt töltöttek együtt, évre, hónapra, hétre, napra és órára lebontva.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom