Újjáépült a kápolna és a Mária-kegyhely

Több mint hetvenmilliót költöttek az épületegyüttesre (Fotó: MTI - Bodnár Boglárka)

Felújították az Eötvös-kápolnát, az Eötvös-obeliszket és a Mária-kegyhelyet Ercsiben. A korábban leromlott műemlékegyüttest 73,5 millió forintból restaurálták. A szombati avatáson Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kiemelte, hogy Magyarország első kultuszminiszterének örökségére számot tart az ország, a kulturális kormányzat és a magyar közélet. Az MTI tudósítása szerint hangsúlyozta, hogy Eötvös József egy nagy nemzedék egyik legnagyobb alakja volt, amely „az országot új útra vitte, a szabadság útjára”. Balog Zoltán úgy vélekedett, az utókor tanulhat az elődök tévedéseiből, mert az elődök jobb életet akartak. „Együtt, és nem egymás kárára akarták emelni a nemzetet, a nagy álomért képesek voltak áldozatot hozni” – fogalmazott, hozzátéve: áldozatok nélkül nem megy, ha mindenki csak a hasznot nézi, nem lesz előrehaladás.

A miniszter Eötvös József szakpolitikai tevékenységét méltatva kiemelte, hozzá fűződik Magyarország közoktatási reformja, a népiskolai törvény.

Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy a báró Eötvös József születésének 203. évfordulójára méltó módon helyreállított kápolna kegyhely, zarándokhely és találkozási hely lesz a jövőben.

L. Simon László országgyűlési képviselő örömének adott hangot, hogy a miniszter és mások önzetlenségének köszönhetően az Eötvös József nyughelyéül szolgáló kápolnát és a tiszteletére emelt obeliszket megmenthették az utókornak.

Báró Eötvös József író, költő, politikus, államférfi 1840-ben Szalay Lászlóval indította el a Budapesti Szemlét, s Kossuth Pesti Hírlapját védve, Széchenyivel is szembeszállt. 1848-ban az első magyar felelős kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Széchenyivel és Deákkal a mérsékelt politika híve volt, s a Batthyány-kormány szeptember 11-i lemondása és Lamberg gróf, királyi biztos szeptember 28-i meggyilkolása után, elrettenve a várható eseményektől, emigrált. 1851-ben tért haza, s Deák Ferenc híveként részt vett a kiegyezést előkészítő munkákban. Híres tanulmánya A nemzetiségi kérdés, amelyben kifejtett terveit nem tudta a későbbi törvényben megvalósítani.

A kiegyezés után a vallás- és közoktatási tárca élén bevezette az általános tankötelezettséget, rendezte a felekezetek és az állam viszonyát, egyenjogúsította a zsidó vallást s a nemzetiségek helyzetét az oktatásban, s tervezte az iskolarendszer polgári átalakítását is. Támogatta az egyetemeket, tanárképző főiskolát állított fel, egyetemi szintre emelte a mérnökképzést.

Az Eötvös-kápolna 1828-ban épült, építtetője báró Eötvös Ignác császári és királyi kamarás, magyar királyi udvari alkancellár, titkos tanácsos és főpohárnokmester volt, aki felesége révén lett Ercsiben birtokos. Az Ercsiben töltött boldog időszak azonban oly mély nyomot hagyott Eötvös Józsefben, hogy végrendele-tében meghagyta: a Duna fölé negyven méterrel magasodó kápolnába temessék. Később Ybl Miklós tervei alapján kőobeliszk került a kápolna dunai oldalára.

Átadták a fehérvári Szent István-bazilikát

Megújult a székesfehérvári Szent István-bazilika, amelyet szombaton adtak át. Az ünnepi eseményen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári királyi koronázótemplom a középkori Európa egyik, a királyi Magyarország legnagyobb temploma volt. Szerepét pusztulása és a török kiűzése után a már korábban Géza fejedelem által épített, IV. Béla által átépített plébániatemplom vette át, amely most kívülről teljesen megújult. Spányi Antal megyés püspök kiemelte: a megújult templom éke lett a városnak. Úgy vélekedett, az egykori koronázóváros a történelem viharai után megérdemli, hogy ilyen utódtemplommal dicsekedjen. Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester szimbolikusnak nevezte a templom megújulását.