Újjáépül a regéci vár is

A már rekonstruált öregtorony után a palotarésszel folytatódik a helyreállítás (Forrás: Youtube)

A hazai erődítmények sorában azért is különleges a regéci vár, mert nem Lipót császár kuruc időket követő nagy várromboló lendületének esett áldozatul. A Rákóczi család tulajdonában lévő erődítményt már 1686-ban, Buda visszafoglalásának évében lerombolták a császáriak, miután az megnyitotta kapuit Caprara generális emberei előtt. A pusztításnak inkább szimbolikus jelentősége volt, hiszen Regéc sosem bírt stratégiai jelentőséggel, nem őrzött fontos utat, nem állomásoztak benne nagyobb létszámú csapatok. Csak éppen Rákóczi-birtok volt, ahol Zrínyi Ilona oltalma alatt II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorának első, boldog éveit töltötte, és ahol a Bécs ellen küzdő Thököly Imre is élt a megözvegyült Zrínyi Ilonával 1682 júniusában tartott esküvőjük után. Fényes esztendők voltak ezek a vár életében, Thököly csillaga felemelkedőben volt, tizenhárom vármegyét vett el a Habsburgoktól, és ez év szeptemberében Ibrahim pasa Füleken átadta neki a királyi kinevezéséről szóló szultáni levelet.

Vidám, gazdag hely volt ekkoriban a regéci vár, amit 1307-ben említenek először egy Aba Amádé nádor által kiadott oklevélben. Így valószínűleg ez a nagyhatalmú család is építtette, de Rozgonynál 1312-ben leáldozott az Abáknak. Károly Róbert aztán négy év múlva fegyverrel vette be, mert nem nyitott kaput a királynak, ezután az 1420-as évekig királyi vár is maradt. Mikor is aztán a török elöl menekülő, Zsigmonddal szövetkező és a Sárkányos-rendbe is felvételt nyerő Lazarevics István kapta meg a környező területekkel együtt. Tőle 1427-ben unokaöccse, Brankovics György örökölte meg, de 1459-ben már Mátyás királyé lett, aki pedig 1464-ben a Szapolyaiaknak adja, majd János király 1541-es halála után a Serédyek, ezt követően az Alaghyak kerültek birtokba. Aztán 1635-ben a feltörekvő Esterházy Miklós kapta meg az uralkodótól, II. Mátyástól a beregi és zólyomi főispánság és a bárói cím mellé. Akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem egyszerűen ostrommal vette el, majd négy év múlva bekövetkező halála után a fiára, I. Rákóczi Ferencre hagyta örökül. A forrófejű ifjú pedig fontos szereplője lesz a Wesselényi-összeesküvésnek, így aztán négyszázezer arany kifizetése mellett maradhatott életben, és tarthatta meg birtokait. De váraiba, így a regécibe is császári őrség érkezett.

Aztán jobb idők jöttek, ahogy már említettük. Bár Thököly mint Felső-Magyarország fejedelme még tudott manőverezni egy kicsit, de a török végül 1685 októberében megelégelte ezt, és lefogatta. Kegyvesztettségének hírére sorban nyitották meg kapuikat a birtokában lévő felvidéki várak, így 1685 november 5-én Regéc is. Itt emberei szimbolikus megadásról tárgyaltak, arról, hogy császári katona nem megy be a várba. Aztán mégis csak megszállták Caprara emberei Regécet, és egy esztendő elteltével le is rombolták az uralkodó parancsára.

A házaspár többet már nem találkozott, Thököly több sikertelen akció után száműzetésben halt meg, Zrínyi Ilona a gyerekekkel még 1688 januárjáig tartotta Munkács várát. Regéc 1703 és 1711 között is maradt rom, majd a Rákóczi-birtokok elkobzása után a koronára szállt, 1720-ban a Trautsohn hercegek, majd 1806-ban Bretzenheim herceg kapta meg, de igazából a várral nem foglalkozott senki, a bérlők után itt birtokba kerülő Károlyiak sem. Csak a vár alatti falu lakói építkeztek a 20. századig a köveiből. A várban most is folynak a felmérések, és megkezdődött a helyreállítás is. A 2015-ös rekonstrukcióban az öregtornyot építették vissza, most pedig a Nemzeti Várprogram részeként hatszázmillió forintból épülhetnek tovább a falak, helyreállítják majd a palotaszárnyat, az egykori reneszánsz palotát is, ahol II. Rákóczi Ferenc élt gyerekkorában.