Templom kizsaluzva

Az építész erdélyi tanulmányútjának hatására a torony a körösfői temploméra hasonlít (Forrás: Wikipedia)

A felvidéki Rárósmúlyadon, ebben a háromszáz lelkes faluban bújik meg a nemcsak a régi Magyarországon, hanem Európában is elsőként teljesen vasbetonból felépült, szecessziós stílusú templom. Tornyában leginkább a körösfői istenházához hasonlít, de ez nem véletlen: tervezője, Medgyaszay István (1877–1959) is ott volt a többek között Erdélyt felmérő Malonyay Dezső vezette csapatban, sőt 1905-ben még egy tanulmányt is szentelt ennek a mára már emblematikussá vált építménynek.

A Bécsben megkezdett és 1904-ben a Műegyetemen végződő tanulmányai után a fiatal Medgyaszay bejárta a történelmi Magyarországot, és persze Európát, majd a Közel-Keletet is. Egy bécsi építészkonferencián 1908-ban a művészi hitvallását is megadta: „Törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.” Az első világháború előtt is jelentős munkái voltak (Veszprémben a színház és a Laczkó Dezső Múzeum felépítése 1912-ben, a soproni színház átépítése 1908–1909-ben és az ógyallai Szent Imre-templom 1912-ben), de az első igazán egyedi módon megvalósított terve a rárósmúlyadi templom volt. Amit a környék földbirtokosának (omladozó kastélya még ott van a faluban, sírja pedig a templom kriptájában), Körfy Rezsőnek az adományából építettek fel 1910-ben, nem egészen tizenegy hónap alatt. Ehhez pedig egy addig Magyarországon ilyen mértékben alig használt technológiát, a vasbetont használta, amivel a munkásságát messzemenően el­- ismerő Makovecz Imre szerint is tizenöt-húsz évvel megelőzte korának vezető francia és olasz építőtechnikai megoldásait.

Medgyasszay aztán az első világháború után is megrendelésekkel elárasztott építész volt (több református és katolikus templom mellett a Baár-Madas Leánynevelő és a mostanában Pagoda Pihenő Panziónak nevetett mátraházi épület is a nevéhez fűződik), de talán ennél a kis falusi templomnál mutatta be a legnagyobb innovációt. Ugyan a zsaluzásos vasbeton-technikát használták itt-ott a világon, sőt, már a római Pantheon kupolája is (vasalatlan) betonból épült, de az első, teljes egészében vasbetonból emelt templom a rárósmúlyadi egész Európában.

Ez az elsőség egyes vélemények szerint költségtakarékossági megfontolásokat feltételez. A szabályos nyolcszög szentély és a föléje boruló, az előre megöntött elemekből a helyszínen összeállított kupola valóban jó sok téglát nyelt volna el, és akkor még a toronyról és azt a szentélyhez kapcsoló sekrestyéről nem is beszéltünk. A bravúros vasbeton­zsaluzás nyomai legjobban a keskeny falépcsőn megközelíthető toronyban látszanak, itt megsejthető, hogy nem lehetett egyszerű dolog a tervek precíz megvalósítása sem.

Medgyaszay odafigyelt a részletekre is. A templomcsarnok nyolc sarkára Sidló Ferenc (1882–1954) zordon arcú kerubjai kerültek. Sidló a kor ünnepelt szobrásza volt, Gödöllőn élt, és Körösfői-Kreisch Aladárral együtt dolgozott a marosvásárhelyi Kultúrpalotán is, leg­ismertebb alkotása a székesfehérvári Szent István-szobor. Az oltárképeket, köztük a márvány domborműben megfaragott, majd később színesre festett Szent Erzsébetet, Vass György készítette el, a bejárat felett – a 2011-es felújítás óta sajnos már eléggé megrongálódva – a lelkeknek az Úrhoz való megtérését ábrázoló sgrafittót láthatunk. Medgyaszay Istvánt, aki 1927-től a Műegyetemen is tanított, 1949-től, a kommunista hatalomátvétel után meghurcolták, és tíz év múlva állásából is elbocsátották. Néhány nappal érte csak túl ezt a megaláztatást.